Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha Litvánia nevezetességeiről esik szó, biztos, hogy nem maradhat ki a katolikusok egyik legjelentősebb zarándokhelyének tartott Keresztek hegye, amely tulajdonképpen egy domb. A hely keletkezésének körülményeit ugyanúgy titok övezi, mint azt, hogy a többszöri próbálkozás ellenére miért nem sikerült soha elpuszítani.
Soha senkinek nem sikerült még tehát választ találnia arra a kérdésre, hogy hogyan kerültek az első keresztek a Šiauliait várostól nagyjából 12 kilométerre északra található dombra, amelyen most már több százezer feszület áll.
Egy apának tulajdonítják az első keresztet
Egy legenda szerint az első keresztet egy édesapa állította itt fel annak reményében, hogy ez majd segít meggyógyítania a beteg lányát, aki néhány nappal később valóban felépült.
Miután e történetet a helyiek is meghallották, egyre többen kezdték el ide hordani a különféle feszületeket.
Egy másik legenda arról szól, hogy a dombon eredetileg egy templom állt, amelyet egy villám pusztított el. Ezután többen is látni vélték a természeti csapás előtt itt élt szerzetesek szellemeit, akik emlékezetére kereszteket állítottak. A legvalószínűbbnek azonban azt a történetet tartják, miszerint a rengeteg kereszthez köze lehet az 1830–31-es Orosz Birodalom elleni felkelésnek, amely után
az elesettek családtagjai állítottak itt emléket azoknak a szeretteiknek, akiket nem tudtak eltemetni.
Litvánia keresztjeit lehetetlen elpusztítani
Noha később, az első világháború után létrejött független Litvániában a dombot átmenetileg elhanyagolták, amely a keresztek csökkenő számában is megmutatkozott, az 1940-es szovjet megszállás után a korábbi ötven helyett már ismét több ezer állt a dombon. Nem is tudták ezt elviselni a szovjetek, akik többször is megpróbálták megsemmisíteni a keresztek hegyét: a fakereszteket szétverték, a vasból készülteket hulladékként elszállították, a dombot pedig ledózerolták, amely helyére szemetet hordtak – hiába.
A litvánok ugyanis nem engedték veszni a területet, néhány hét alatt visszaépítették, ahová a keresztek is visszakerültek.
A helyreállítás olyannyira sikeres volt, hogy 1990 márciusában, a litván függetlenség kikiáltásakor újra több tízezer kereszt állt a területen.
Fontos nemzeti jelkép
Nem véletlen tehát, hogy e hely ma már a szovjet rendszerrel való szembenézés szimbóluma is, és egyben a litvánok egyik legfontosabb és legerősebb nemzeti jelképe is. No és persze különleges turisztikai látványosság is, amely
az év bármely időszakában ingyen látogatható.
A Kalinyingrád–Riga autópályán elérhető Keresztek hegyét 1993-ban II. János Pál pápa is megszentelte: miután felállította a keresztjét, megáldotta egész Európát. Ez még inkább okot adott arra, hogy a katolikusok egy igen fontos zarándokhelyévé váljon.
