Hihetetlen, hogy ez az apró rovar hogy szúrt ki az állatok királyával

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy invazív hangyafaj láncreakciót indított be a kenyai szavannákon. Az oroszlánok nagy bajba kerültek, de végül sikerült alkalmazkodniuk az új körülményekhez. Könnyen lehet, hogy más álatoknak ez nem fog sikerülni.

Ki fogadna egy oroszlán és egy hangya összecsapásában az aprócska rovarra? Valószínűleg senki, ám a nagyfejű hangya (Pheidole megacephala) ha nem is legyőzte az állatok királyát, de szokásainak megváltoztatására kényszerítette. A történet persze a valóságban egyáltalán nem vidám, és remekül megmutatja, hogy milyen kényes az ökoszisztéma egyensúlya, és milyen messze ható következményei lehetnek egy egészen aprócska változásnak, vagy – mint ebben az esetben – egy aprócska rovar megjelenésének. 

Hangyák háborúja

A kenyai szavannán él egy hangyafaj, az akáciahangya (Pseudomyrmex ferruginea), amely kölcsönösen előnyös együttműködést alakított ki egy akáciafával (Vachellia drepanolobium), amelyről a nevét is kapta. A hangya élőhelyet és táplálékot kap a fától, és cserébe megmarja azokat a növényevőket, amelyek enni próbálnak a fa leveleiből, leggyakrabban az elefántok ormányát. Mintegy két évtizeddel ezelőtt azonban egy apró, az Indiai-óceánon található szigetről új jövevények érkeztek. A nagyfejű hangyák hatékonyan vették fel a harcot őshonos rokonaikkal szemben, és egyre nagyobb területről szorították ki őket. Ezek a hangyák is ugyanazokon az akáciafán élnek, ám nem védik meg azokat a növényevőktől.

Kertészként vigyázzák az akáciahangyák a fákat
Fotó: Oxford Scientific / Getty Images Hungary

Együttélés az akáciafán

Az akáciahangya királynőjét ellenállhatatlanul vonzza a fa illata, és a nagy méretű, üreges belsejű tüskék egyikében rakja le első petéit. Ahogy a kolónia nő, egyre több tüskébe költöznek be a hangyák. Amikor már mintegy 400 főt számlál a boly, a rovarok kertészkedni kezdenek. Bármilyen méretű élőlényt megtámadnak, ami fenyegetést jelent a fára – legyen szó tücsökről, élősködő kúszónövényről vagy akár elefántról. Sőt a hangyák annyira ahhoz az egyetlen fához kötődnek, amelyen élnek, hogy időről időre még a fa körül megjelenő akáciacsemetéket is elintézik. Cserébe a levelek tövénél található mirigyek cukorban és aminosavakban gazdag nektárt választanak ki, a levelek végén pedig tápláló olajakat és proteineket tartalmazó pici csomagok nőnek. A hangyák azonban nem tökéletes kertészek: a pajzstetveket nem támadják meg, sőt, még gondozzák is őket a cukros mézharmat miatt, amelyet kiválasztanak.

Alkalmazkodnia kellett az állatok királyának

Ennek az lett az eredménye, hogy azokon a területeken, amelyeken elterjedt az új hangyafaj, drasztikusan csökkent az akáciafák lombozata, így a fedezék is, amelyet az oroszlánok vadászat során használni tudnak.

Idézőjel ikon

A meghódított területeken az elefántok 5-7-szer nagyobb mértékben pusztítják a fák lombjait, mint ott, ahova nem jutottak még el a nagyfejű hangyák

– ismertették a kutatók a Science című folyóiratban. A GPS-nyakörvvel ellátott oroszlánok megfigyelése révén a tudósok azt találták, hogy a kevesebb fedezék miatt a ragadozók csak harmadannyi zebrát tudnak elejteni. Szerencsére a hangyák elterjedésének hatására nem csökkent az oroszlánok egyedszáma – mivel sikerült alkalmazkodniuk, és zebrák helyett gyakrabban vadásznak zsiráfokra, illetve a korábbinál nagyobb csoportokba összegyűlve bölényekre. „Ha a hangyák inváziója folytatódik, egyre több akáciafa fog elpusztulni. Ez a fafajta más fajoknak is fontos tápláléka, mint például a zsiráfoknak vagy a súlyosan veszélyeztetett keskenyszájú orrszarvúnak, szóval ezek a változások drasztikus következményekkel járhatnak” – mondta Todd Palmer, a kutatás egyik szerzője.

Az invazív hangyák miatt az állatok királyának kevesebb fedezék jut
Fotó: Anup Shah / Getty Images Hungary

„Mindenhol harcban állunk”

A nagyfejű hangya csak egyetlen a rengeteg invazív faj közül, amelyek a világ számos pontján problémát okoznak. Az Amazonasnál például egy hatalmas méretű, mindent felfaló halfajta okoz gondot, Észak-Amerikában pedig se szeri, se száma az inváziós fajoknak. Illinois államban egy eredetileg Kínából származó busafaj terjedt el annyira, hogy manapság már gyakrabban fordulnak elő Amerikában, mint hazájukban. Eredetileg az 1970-es években telepítették be, hogy kordában tartsák egyes helyeken az algásodást, ám elszabadult, és azóta megállíthatatlanul terjed.

„Bizonyos invazív fajok véletlenül kerülnek be más országokba, a hajók rakterében meghúzódva, vagy észrevétlenül, növényekkel együtt. Másokat szándékosan telepítenek be” – mondta el a CBS Newsnak David Lodge, a Notre Dame Egyetem biológusa. Mint például Shakespeare egy nagy rajongója, aki

az 1890-es években állítólag fejébe vette, hogy minden madárfajt meghonosít Amerikában, amely szerepel a Macbethben.

Szerencsére csak a seregéllyel járt sikerrel, amelyből manapság már több mint 200 millió él az USA-ban.

A kudzu erdőket és épületeket is beborít és tönkretesz
Fotó: Mjudy / Getty Images Hungary

„Mindenhol harcban állunk” – mondta Lodge. Az 1930-as években például az amerikai állam még fizetett is azért, hogy a farmerek minél több helyre ültessenek a kudzu nevű, Japánban őshonos indás kúszónövényből a talajerózió megállítása érdekében. A növény azonban – amely egy nap akár 30 centimétert is képes nőni – ma már több mint 30 ezer négyzetkilométernyi területet borít be összesen az USA déli államaiban. Ráadásul együtt jár a kúszónövénnyel egy poloskafaj is, amely legalább annyi gondot okoz. Ennek a rettenetes bűzt árasztó bogárnak más fajaival Magyarországon is rengeteg a probléma.

Vagy ott van az Afrikában őshonos közönséges achátcsiga, amely évente 1200 petét is rakhat. A csiga mintegy 500 különböző növény kártevője, egyik élősködője, egy féreg emberekben agyhártyagyulladást okoz, és még a házakban is kárt tud tenni, mivel a kalciumtartalmú anyagokat, mint például a stukkókat, szívesen elfogyasztja.

Ha már Afrikában járunk: ha az is érdekel, hogyan élnek a legszegényebbek Kenyában, kattints ide!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.