„A problémáért sohasem egy családtag a felelős, nem az ő viselkedése okozza”

Olvasási idő kb. 3 perc

Evészavar, agresszív gyerek, mozaikcsaláddá válás, családi konfliktusok… néhány azon tünetek és problémák közül, amelyek a családterápia segítségével hatékonyan orvosolhatók. De hogyan működik ez a módszer, és miért nem elég egyetlen ember problémáját kezelni? Szakértő segítségével mutatjuk be a családterápiát.

Életünk során számtalan problémás helyzetben kell helytállnunk, amelyek sokszor érintik a családunkat is: a család az a közeg, amelynek tagjai a legközelebb állnak hozzánk, és amelynek egészséges működése leginkább befolyásolja egyéni lelki egészségünket, pszichés jóllétünket. Ha a családban valamilyen súlyos konfliktus, nehézség vagy ki nem mondott probléma áll fenn huzamosabb ideig, sokszor a gyerek az, aki valamilyen tünettel felhívja a figyelmet a helyzetre és annak súlyosságára. Ha úgy döntünk, szakember segítségét vennénk igénybe, az egyéni terápia mellett választhatjuk a családterápiát, amely a rendszerszemléletnek köszönhetően a család egészével foglalkozik, és kapcsolati szinten segít rendezni a problémát.

Mikor jöhet jól a családterápia?

Makkai-Kovács Krisztina képzésben lévő család- és párterapeuta szerint rendkívül sokféle nehézség kapcsán fordulhatunk családterapeutához. „Gyakorlatilag bármilyen családi krízisben hatékonyan tud segíteni a családterápia, de a leggyakrabban családi konfliktusok, kommunikációs problémák, kapcsolati elakadások vagy válás esetén fordulnak hozzánk, továbbá gyerekeknél jelentkező viselkedési, szociális vagy tanulási zavarok esetén. Mozaikcsaládok létrejötténél vagy örökbefogadás kapcsán felmerülő nehézségek esetében is segítünk, de a családterápia alkalmas az életciklusváltások idején jelentkező konfliktusok feltárására és megoldására, az óvoda- és iskolakezdés, a kamaszkori krízisek vagy a gyerekek kirepülése után fennálló helyzet kezelésére is” – sorolja a családterápia lehetséges alkalmazási területeit a szakember.

Családi konfliktusok, kapcsolati elakadások vagy a kamaszkori krízisek idején is segíthet a családterápia
Fotó: Maskot / Getty Images Hungary

Mit jelent a rendszerszemlélet?

A családterápia úgynevezett rendszerszemléletben dolgozik. „Életünket valamilyen közösség részeként éljük, ahol leginkább kapcsolataink minősége határozza meg, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben – mondja a szakember. A rendszerszemlélet az egyén problémáit a kapcsolatain keresztül, annak rendszerében közelíti meg. Mindennek az alapja legfontosabb kapcsolatrendszerünk, a család. A családtagok befolyásolják a teljes rendszer működését, és a családrendszer is hat annak minden tagjára.

Idézőjel ikon

A családban megjelenő problémáért sohasem egy családtag a felelős, nem az ő viselkedése okozza: a probléma létrejöttéhez, majd fenntartásához mindenki hozzájárul”

– fogalmazza meg a családterápia alapvetését Makkai-Kovács Krisztina.

A gyerek a tünethordozó

Ha nehézkessé válik a kommunikáció, a kapcsolódás, vagy valamilyen ok miatt elakadás vagy bizalomvesztés jelentkezik a kapcsolati rendszerünkben, jól jöhet a külső szemlélő, a pár- vagy családterapeuta szakember segítsége. Gyakran a gyerek a tünethordozó, azaz szaknyelven szólva az „index” páciens, hiszen ő a család legérzékenyebb és legvédtelenebb tagja. A családterápia azonban nem a tünethordozó gyerek egyéni problémájaként tekint a kialakult helyzetre, hanem az egész családi rendszert, annak dinamikáját vizsgálja. A tünetek, amelyek a család működési zavaráról árulkodnak, sokfélék lehetnek: „A tünetek az életkortól, a család elakadásának körülményeitől és számos más tényezőtől függenek. Megjelenhetnek akár gyermekkori agresszió, viselkedészavar formájában, de a serdülőkori evészavarok is sikeresen kezelhetők családterápiás segítséggel” – árulja el a szakember.

Hogyan zajlik a családterápia?

A családterápia során jellemzően két terapeuta dolgozik együtt a családdal, általában 90 perces üléseken. „Az első interjú, konzultáció során minden érintett és/vagy egy háztartásban élő családtaggal találkozunk, majd a későbbiekben a problémától függően az ülések összetétele változhat. A rendszerszemléletű terápiás folyamat során visszajelzéseinkkel, kérdéseinkkel, új szempontok megvilágításával arra törekszünk, hogy a párt vagy családot alkotó személyek egy új struktúra létrehozásával átbillenjenek az elakadáson, és új pár-, illetve családrendszer alakuljon ki, tehát a korábbi elakadásokat előidéző krízisek feloldásával az új rendszerben mindenki kialakítsa a számára élhető teret és kapcsolódásokat.”

Sokszor a gyerek tünetei árulkodnak a családban jelen lévő problémáról
Fotó: Sean Justice / Getty Images Hungary

A családterápia során a terapeutapáros kifejezetten aktív, és gyakran adnak házi feladatot is a hozzájuk fordulóknak. A terapeuták a családtagok képzeletére, különböző helyzetek megtapasztalására és átélésére támaszkodnak, ezáltal képesek új perspektívát nyújtani a hozzájuk fordulóknak abban, miként tekintsenek a problémára, hogyan találjanak új kommunikációs és viselkedési módokat, amelyek segítenek a probléma megoldásában.

Ha szívesen olvasnál még pszichológiai témában, az alábbi cikkünket ajánljuk:

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?