Sokan szeretnék, ha a Harry Potterből ismert bölcsek köve vagy épp a feltámadás köve az övék lenne, de erre a valóságban nincs lehetőség, így még az öröklét titkát sem ismerhetjük. Sőt, a hosszú élet titka is kérdéses, bár egészségi állapotunk javításával azért sokat tehetünk érte. Brit kutatók szerint az úgynevezett „flamingóteszt” az általános egészségi állapot mutatója lehet, amely segít megjósolni, hogy kik élhetik meg a boldog öregkort.
Orvosok szerint, ha hosszú és egészséges életet szeretnénk élni, akkor van néhány „óvintézkedés”, amit feltétlenül meg kell tennünk.
Az egészséges szokások lassíthatják az öregedést sejtszinten is. Egy korábbi kutatás kimutatta, hogy azok az emberek, akik lelkiismeretesek – vagyis odafigyelnek a részletekre, átgondolják a dolgokat, és megpróbálnak helyesen cselekedni –, tovább élnek.
Többet tesznek az egészségükért, és olyan döntéseket hoznak, amelyek erősebb kapcsolatokhoz és jobb karrierhez vezetnek. Több tucat tanulmány mutat rá az erős társadalmi kapcsolatok és a hosszabb élet összefüggésére is, ezért érdemes a családra és a barátokra is időt szánni.
Le a cigivel, fel a tornaruhával!
Hasznos lehet, ha valaki hosszú életet tervez, hogy mondjuk, leszokik a dohányzásról. Egy brit tanulmány kimutatta, hogy a leszokás 30 évesen egy egész évtizedet adhat. Ha viszont valaki 40, 50 vagy 60 évesen hagyja el a dohányzást, az élete 9, 6 vagy 3 évével is hosszabb lehet.
A bizonyítékok egyértelműek a mozgás esetében is. Azok, akik sportolnak, átlagosan tovább élnek, mint azok, akik nem.
A rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a szívbetegségek, a stroke, a cukorbetegség, a rák bizonyos fajtáit és a depresszió kockázatát.
Még abban is segíthet, hogy szellemileg is fittek maradjunk időskorunkig.
Ilyen egyszerű a flamingóteszt
Egy tanulmány megállapította, hogy azok az 50 év felettiek, akik nem tudnak 10 másodpercig egy lábon állni, kétszer nagyobb eséllyel halnak meg a következő évtizedben, mint a tesztet jól teljesítő társaik. A tanulmányt végző kutatócsoport szakértői 1702 emberen végeztek vizsgálatokat 2009 és 2020 között, az 51 és 75 év közötti korosztályból.
Arra kérték őket, hogy a felemelt lábfej elejét helyezzék az ellenkező alsó lábszár hátuljára, a karjukat az oldaluk mellett tartsák, tekintetüket pedig egyenesen előreszegezzék.
Az elvégzett tesztet minden ötödik ember elhibázta, sőt az ötéves időközönként elvégzett teszt során az eredmény megduplázódott. A kudarcot vallók mintegy 17,5 százaléka halt meg a vizsgált időszakban, szemben az egyensúlyteszten sikeresen szereplő 4,5 százalékával.
Miután az életkort figyelembe vették, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a teszt sikertelensége a halálozási kockázat közel megkétszereződésével jár együtt. „Ez a teszt gyors és objektív visszajelzést ad a betegek és az egészségügyi szakemberek számára” – mondta a kutatást irányító egyik orvos.
Az 51–55 évesek körében 5 százalék, az 56–60 évesek körében 8 százalék, a 61–65 évesek körében 18 százalék, a 66–70 évesek körében 37 százalék, a 70–75 évesek körében pedig 54 százaléka volt azoknak az aránya, akik nem tudtak tíz másodpercig egy lábon állni.
