Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.
A XIX. századi Magyarország tele volt regénybe illő sorsokkal, de kevesen mondhatták el magukról, hogy életük már a születésük pillanatában kész dráma volt. Wenckheim Krisztina grófnő története pontosan ilyen: ő volt az a kislány, akit az egész ország csak a „leggazdagabb árva” néven emlegetett. Bár neve hallatán ma legtöbbször a csodálatos szabadkígyósi Wenckheim-kastély jut eszünkbe, a tündérmese mögött egy magányos gyermekkor és egy rendkívül erős, adakozó nő alakja bontakozik ki.
Tragédiával indult a tündérmese
Krisztina 1849-ben született Ókígyóson, a szabadságharc leverésének vészterhes évében. Édesapja, a hatalmas békési birtokok ura, Wenckheim József Antal már idős ember volt, amikor feleségül vette a nála jóval fiatalabb Scherz Krisztinát. A kislány érkezését hatalmas öröm övezte, ám a családi boldogság tragikusan rövid ideig tartott. Édesanyja alig néhány nappal a szülés után gyermekágyi lázban meghalt, és mindössze három évvel később az édesapja is követte őt a sírba.
A kis Krisztina így háromévesen teljesen egyedül maradt a világon – ám nem akárhogyan. Ő örökölte a hatalmas Wenckheim-vagyon jelentős részét: százezer holdas földbirtokokat, kastélyokat és felfoghatatlan mennyiségű pénzt, amivel hivatalosan is az ország leggazdagabb árvája lett.
A mesés vagyon azonban óriási felelősséggel és veszéllyel is járt. A kislány gyámja a nagybátyja, Wenckheim Károly lett, aki mindent megtett, hogy megvédje a vagyont és magát a gyermeket is. Krisztina szigorú, zárt nevelést kapott, távol a világ zajától, hiszen az ország minden tájáról hozományvadászok és kalandorok lesték a pillanatot, hogy a közelébe férkőzhessenek.
A romantikus fordulat: szerelemből házasság
Ahogy a leggazdagabb árva eladósorba került, a fél ország azt találgatta, ki lesz a szerencsés kiválasztott. A sors azonban tartogatott egy zseniális csavart. Krisztina nem egy idegen herceghez vagy grófhoz ment hozzá, hanem saját unokatestvéréhez, Wenckheim Frigyeshez. A házasság – amely a kor szokásaival ellentétben valódi szerelmi házasság volt – óriási szenzációnak számított, hiszen a két hatalmas Wenckheim-birtokegyesítéssel szinte állam lett az államban.
A pár nemcsak a szerelemben, de az alkotásban is hű társra talált egymásban. Az ő nevükhöz fűződik a korszak egyik legimpozánsabb építészeti remekműve, a szabadkígyósi kastély. A legenda szerint Krisztina egy egészen különleges kéréssel fordult a neves építészhez, Ybl Miklóshoz: olyan palotát szeretett volna, amelynek annyi ablaka van, ahány nap az évben (365), annyi szobája, ahány hét (52), és annyi bejárata, ahány évszak (4). Ybl zsenialitásának köszönhetően a kastély pontosan így épült fel, és a mai napig a neoreneszánsz építészet egyik legszebb hazai gyöngyszeme.
A palota úrnője, aki az egész megyét segítette
Wenckheim Krisztina azonban messze nem csak a pompáról és a bálokról volt híres. Különösen inspiráló lehet az az önzetlenség, amellyel a grófnő a rászorulók felé fordult. Miután férjével hét gyermeket neveltek fel, Krisztina energiáit a jótékonyságra fordította.
Nem elégedett meg azzal, hogy időnként pénzt adjon alapítványoknak: kórházakat, iskolákat, árvaházakat támogatott Békés megyében, és személyesen is látogatta a szegény sorsú családokat. Amikor Ferenc József és Sisi ellátogattak a birtokukra, a királyné maga is elismeréssel adózott a grófnő eleganciája és műveltsége előtt.
A „leggazdagabb árva” hosszú és tartalmas élet után, 1924-ben hunyt el. Története bizonyítja, hogy a hatalmas vagyon nem feltétlenül teszi rátartivá az embert: Wenckheim Krisztina neve Békésben generációkon át egyet jelentett a jósággal, a kultúrával és a hazaszeretettel. Ha legközelebb Szabadkígyóson járunk, a kastély parkjában sétálva jusson eszünkbe a kislány, aki tragédiák után építette fel az ország egyik legszebb szerelmi fészkét.
Kapcsolódó: Ferenc József anyja volt az egyetlen férfi az osztrák udvarban: Sisi csak gonosz asszonynak nevezte őt
