óceán repülés

Kontinenseket összekötő demonstráció

A trianoni békediktátum egyszerre jelentett társadalmi, kulturális és gazdasági sokkot Magyarország számára. Ez a sokk nemcsak a politikai közegben, hanem gyakorlatilag a társadalom minden szintjén éreztette a hatását. Ilyen rendkívüli történelmi helyzetek pedig rendkívüli embereket és tetteket szülnek. Két magyar pilóta úgy döntött, hogy átrepülik az Atlanti-óceánt, hogy vállalkozásukkal felhívják a figyelmet a hazájukat ért történelmi igazságtalanságra.

HA-AAF lajstromszámú Lockheed Sirius típusú repülőgépüket a Justice for Hungary vagy Igazságot Magyarországnak névre keresztelték el. Egy ilyen vállalkozáshoz ma már csak pénzzel kellene rendelkezni, de az 1930-as években, a kor aviatikai fejlettségét tekintve ez minden tekintetben kockázatos vállalkozásnak ígérkezett, és kellett egy csipetnyi őrület, nagy marék bátorság és persze tudás, tapasztalat ahhoz, hogy valaki teljesítsen egy ilyen távot. És akkoriban épp akadt legalább két olyan ember, akik ezekkel a tulajdonságokkal egyszerre rendelkeztek.

Két vakmerő repülőgéppilóta vállalkozása

Endresz György már az első világháborúban azt vallotta, hogy nehéz helyzetekben sem kell elveszíteni a fejünket. Már rögtön a háború legelején, 1914-ben fejlövést kapott egy srapnel lövedék által (ez egy főként gyalogság ellen kifejlesztett repeszgránát), később pedig, amikor kivont karddal támadást intézett az orosz állások ellen, karon lőtték.

Később Endresz orosz hadifogságba esett, ami nem vette el a kedvét a kalandoktól, hazaszökött, és rövid kiképzés után már mint vadászpilóta folytatta a harcot, sőt, 4 légi győzelmet is elkönyvelhetett. 1918-ban, a campoformidói vadászrepülő-iskola oktatója volt, amikor találkozott Magyar Sándor pilótatanonccal (ő vezette Magyarország első postarepülő-járatát) akit Endresz oktatott is. Ők ketten alkották később a Justice for Hungary legénységét.

Óceán felett szárnyaló igazság

A Justice for Hungary egy Lockheed Sirius típusú, egyfedeles, kétüléses repülőgép volt, amire a külhoni, főként amerikai magyarok adták össze a pénzt. A gépet 1930-ban, a Lockheed Hollywood melletti gyárában vette át Endresz és Magyar.

A Justice for Hungary egyfedelű repülőgép Endresz György és Magyar Sándor pilótákkal fedélzetén ma felszállott a Michigan állambeli bishopi repülőtérről Newyorkba és onnan folytatja óceánon át való útját Budapestre

– jelentette a Nyírvidék 1930. szeptember 6-ai száma. A repülés azonban a gép kisebb hibái, illetve az üzemanyagtartály repedése miatt meghiúsult, így az indulást a következő évre kellett halasztani. 1931 júliusában azonban elérkezett a várva vár pillanat. Mivel mindent az időjárás döntött el, ezért a magyar páros minden különösebb sajtó esemény és egyéb körítés nélkül, New-Foundlandról, a Harbour Grace kikötő mellől megindult küldetésére. A Keleti Ujság 1931. júliusi száma még a pilóta és navigátora ellátmányáról is beszámolt, akkora érdeklődéssel követték itthonról az eseményeket:

Élelmiszerkészletük, amelyeket magukkal vittek: csirke, sonka, paradicsom, szendvicsek, tizenhét tábla csokoládé, két quart (~9,5 dl) jeges víz és két quart feketekávé.

A Maya gőzös rádiótelegrammal adta tudtára a világnak, hogy találkozott a repülővel. Endresz és Magyar gépét azután Linzben látták, az asperni repülőtérrel összeköttetésbe lépve pedig már jelenteni is tudták a repülők, hogy eddig gond nélkül tették meg a távot. Bécs felett 5:53 perckor repültek el. Az eredeti tervek szerint a Mátyásföldi repülőtér volt az úti céljuk, ahol ünnepélyes keretek között fogadták volna őket. Az emberek autótaxikon és luxusautókon kezdtek özönleni a reptérre, hogy lássák a történelmi landolást, de a sors nem szereti a nagy felhajtást, másként döntött:

Hét óra 30 perckor Bicske állomás főnöke telefonon jelentette a repülőtér parancsnokságának, hogy a magyar pilóták a Budapesttől negyven kilométernyire levő Bicske közelében nyílt mezőn benzinhiány miatt kényszerleszállást végeztek.

/Keleti Ujsag, 1931. július 16./

A hír hallatára még a minisztertanács ülését is félbeszakították, Endreszt és Magyart végül nem akárkik fogadták a repülőtéren:

Bethlen, továbbá Klebelsberg, Károlyi, Gömbös, Mayer, Szcitovszky és Búd miniszterek azonnal kiautóztak a Mátyásföldi repülőtérre, hogy jelen legyenek a fogadtatásnál.

/Keleti Ujsag, 1931. július 16./

Endresz György pilóta és Magyar Gábor navigátor 25 óra 40 perc alatt leszállás nélkül repült az amerikai kontinenstől Bicskéig, ezzel megdöntötték az Atlanti-óceán átrepülésének korábbi időrekordját, ők lettek az első magyarok, akik átrepültek az óceán felett, egyúttal ők jutottak legmélyebbre az európai kontinensen leszállás nélkül Amerikából. Rekordot jelentő repülésükkel Lord Rothermere tízezer dolláros díját is elnyerték. Endresz később azonban az életével fizetett a repülés iránti szenvedélyéért.

Endresz és a Justice for Hungary tragédiája

1932-ben az óceáni repülők világkongresszusára indult Bittay Gyula navigátorral Rómába, ahol rengeteg ember várta a repülőgépek érkezését, közöttük politikusok és diplomaták is. A reptérhez közeledve a Justice for Hungary a levegőben leírt éles kanyarban kibillent, majd eltűnt egy domb mögött a nézők elől. A Magyar Távirati Iroda jelentése így írta le az eseményt:

A gép teste a gyönyörű napsütéses időben ragyogóan csillogott. Ekkor a gép körülbelül 100-120 méter magasságban volt 700-800 méter távolságra a repülőtértől. Itt egy kis kanyarodót kellett végeznie Endresznek, hogy betérjen a repülőtér irányába, ügy látszik, hogy ezt a kanyarodét kissé élesen vette a gép; a szárnya megbillent s a nehéz gép lezuhant és eltűnt a nézők szeme elől, mert egy domb mögé esett. A repülőtéren azonnal mozgósították az autós ambulanciát, de már későn érkeztek a szerencsétlenség színhelyére. A gép lángokban állott és a repülők mar nem éltek. A hozzáértők azt mondják, hogy valószínűleg a lezuhanás percében mindkét repülő meghalt (...) A repülőgép teljesen elégett, csak a váza maradt meg.

/MTI, 1932. május 2./

Ha érdekel, hogy honfitársaink milyen vakmerő kalandokra voltak képesek, olvasd el következő cikkünket is!