Így született legfontosabb nemzeti szimbólumunk, a magyar zászló

Olvasási idő kb. 3 perc

Az amerikai nemzeti lobogóról még mi magyarok is tudjuk, hogy a kék mezőben lévő fehér csillagok mindegyike egy-egy tagállamot jelképez, de saját magyar zászlónkról vajon tudjuk-e, mióta használjuk jelenlegi formájában, honnan ered, és valójában mit is jelképez a benne lévő három szín?

A piros és a fehér sok nemzet zászlajában megjelenik. Az amerikai lobogóban a fehér a tisztaságot és az ártatlanságot, a piros a kitartást és a vitézséget jelenti, ahogyan azt Charles Thompson kongresszusi miniszter az amerikai nemzeti pecsétről szóló jelentésében anno megfogalmazta. A szabadság, egyenlőség, testvériség szimbólumává vált francia trikolórban a vörös Párizs védőszentjének, Szent Denis-nek a színe, a fehér viszont a 17. század óta amellett, hogy a királyok színévé vált, gyakran Jeanne d’Arc vagy éppen egyenesen Szűz Mária metaforájaként értelmezhető. 

Magyar trikolor

Ezzel szemben a magyar zászlóban a vörös sáv az erőt, a fehér pedig a hűséget jelképezi. Ezt a sort zárja lobogónkon a reményt szimbolizáló zöld szín. Mindezt az értelmezést pedig a romantikában kapta a reformkortól egyre gyakrabban használatos hármas, melynek kialakulásában kétségtelenül nagy szerep jutott a francia forradalomnak, és az eszméit szimbolizáló francia trikolornak is.

A piros és a fehér a magyar zászlóban is fontos szimbólumok

Előbb csak vörös, majd vörös és fehér volt a magyar zászló

A krónikások beszámolói alapján eleinte a magyarok vörös zászló alatt harcoltak, melyet fekete turulmadarak díszítettek. Később a szentek képeivel kivarrott, és a vörös-ezüst (fehér) sávos zászló terjedt inkább el. Az 1703-ban kitörő szabadságharcra II. Rákóczi Ferenc is az Árpád-sávokra utaló vörös-fehér lobogóval indult.

Az osztrák lobogó mellett a magyar zászlón is látható, hogy a címer szimbólumai mindenhol jól érvényesülnek

Piros, fehér, de már zöld is a magyar zászló

Már a 15. századtól kezd a zöld szín társulni a piros és fehér mellé: először Mátyás király pecsétzsinórján mutatkozik együtt a három szín, majd pecsétek selyemzsinórzata mellett hadi zászlók peremfogazatán is feltűnik, egy 1557-es festményen pedig többek között üstdobzászlón és tolldíszen is láthatók együtt. 1601-ben a török szultán már ajándékozott Báthory Zsigmondnak egy piros-fehér-zöld színeket felsorakoztató zászlót is. És bár ezen a színek sorrendje ugyan még fordított volt, viszont rögtön kétszer is megjelent rajta a színhármas. Mégis, 1806-ig az általunk már természetesnek ismert trió a belénk égett sorrendben nem került leírásra.

Ma már nehéz is lenne másnak elképzelni a magyar zászlót
Fotó: Illyés Tibor / MTI

Amióta már természetes, hogy ez a magyar zászló

Mária Terézia a Magyar Királyi Szent István Rend alapításakor, 1764-ben a piros-fehér-zöld színkombinációra már mint a három magyar színre hivatkozik, ahogyan kicsivel később, 1794-ben, összeesküvéséről tett vallomásában Martinovics Ignác is e három színt említi a nemzetünk színeiként. 1801-ben Ana Pavlovna, József nádor felesége az, aki ezekből a színekből álló karszalagot viselt, s noha a források szerint úgy tűnik, ez volt az első példa a magyar trikolor ekképpen történő használatára, pár évtizeddel később, az 1847-es országgyűlésen már természetes volt a piros-fehér-zöld színű magyar zászló használata. 1848. március 23-én elfogadták és az év április 11-én az uralkodó által szentesítésre is került a "XXI. törvényczikk" a magyar zászló és címerről, mely nemzeti lobogónk használatát kötelezővé tette minden közintézményünkön és hajónkon. Ennek állítottak emléket 2014 decemberében azzal, hogy március 16-át a magyar zászló és címer napjává nyilvánították.

Ha Budapest zászlajának története is érdekel, ezt a korábbi cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ha így írsz, nagyobb az esélyed a demenciára

Egy friss kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a kognitív hanyatlás jele lehet az, ha valakinek változik a kézírása. Ha lassabban formálja a betűket, sokszor megáll, darabossá válik az írása, az utalhat a demencia kezdeti jelenlétére.

Világom

Megremegett a föld is: robbanás volt az USA fölött

Egy meteor robbant fel szombat délután az Egyesült Államok északkeleti része felett. A NASA szerint a tűzgömb Massachusetts északkeleti és New Hampshire délkeleti térsége fölött jelent meg, majd 64 kilométeres magasságban felrobbant.

Testem

Rákot okozhat egy fontos vitamin, ha így szeded

A B12-vitamin a sejtosztódáshoz elengedhetetlenül szükséges. Azonban a nem megfelelően működő sejtek osztódását is serkenti, a kutatók pedig összefüggést látnak a B12-vitamin magas szintje és a daganatos megbetegedések között.

Testem

Sürgősen fordulj orvoshoz, ha ilyen a légzésed: rejtett okai lehetnek

A nehezedő légzést vagy a hirtelen fellépő fulladásérzést sokan hajlamosak a stresszre, a pánikra vagy a rossz kondícióra fogni, ám a szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ez a tünet komoly veszélyeket rejt. A nehézlégzés mögött a tüdőbetegségeken kívül akár súlyos szívelégtelenség, vérszegénység vagy infarktus is állhat. De mikor tekinthető ártalmatlannak a kifulladás, és melyek azok a drámai kísérőtünetek, amelyek esetén egyetlen másodpercet sem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni?

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.