5 érdekesség a magyar ünnepekről – te tudtad, mikor van kiskarácsony?

Olvasási idő kb. 4 perc

Impozáns kötettel jelentkezett karácsonyra a Rubicon Intézet. Porogi András Magyar ünnepek könyve című kötete újévtől szilveszterig veszi sorra a legfontosabb magyar ünnepeket: a színes illusztrációk mellett színes és alapos történelmi áttekintést kínálva.

Porogi András nevével sűrűn találkozom, amikor történelmi tárgyú témákhoz keresek hiteles forrást. Legutóbb a Rákosi Mátyás karácsonyairól szóló cikke került elém, s mint a Magyar ünnepek könyve című kötetből kiderül, a történész szerző nem csak Rákosi karácsonyainak avatott ismerője: öt, a téli ünnepekhez kapcsolódó érdekességet mazsoláztunk ki a könyvből.

A karácsonyi gömb eredete

Noha a karácsonyfa-állítás alig százötven éve része a magyarországi hagyományoknak, a téli napforduló idején, az év legsötétebb időszakában mindig is nagy jelentőséggel bírt a házba bevitt zöld ág, élő növény. A tavaszt, a megújulást jelképező, azt hívogató zöld ágak már a 4. században feltűntek Európában: az ajtóra koszorút, az ablakba Luca-búzát tettek, ami karácsonyra kizöldült. A karácsonyi misztériumjátékok kedvelt jelenete volt a bűnbeesés, s ezek népies változatai, a paradicsomjátékok nálunk is megjelentek, különösen a sváb hagyományban. A színjátékok legfontosabb jelképe volt az almafa, a tudás fája – így került az alma, majd a gömb formájú dísz a fára, ami a 19. századtól kezdve, osztrák–német mintára már az örökzöld fenyő volt.

Ajándékok a fa alatt 1940-ben
Fotó: Fortepan / Miklós Lajos

Kiskarácsony, nagykarácsony

Tudtad, hogy mikor van a kiskarácsony? Bevallom, én a dalocskát dúdolgatva mindig azt hittem, hogy a „kis” a szerző kreatív fantáziájának, esetleg az ünnephez fűződő gyengéd érzelmeinek kifejezője. Nos, amint az a történész szerző könyvének újévről szóló fejezetéből kiderül, kiskarácsony bizony létezik, csak éppen ma már nem így hívjuk: újév, január 1-je a napja, ami „az egyházi naptárban karácsony nyolcadára esik”, hiszen a múltban a nagyobb ünnepek nyolcadik és tizenkettedik napját is szokás volt megülni.

Őt hívta fel Rákosi az új évben először

Az ötvenes években a szilveszterek sem nélkülözték a pártpolitikát. 1953-ban az újságolvasók megtudhatták, hogy „az elmúlt esztendő ékessége (…) a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa volt”, az ÁVH vezére, Péter Gábor pedig „ujjongva dicsekedett, hogy újév éjszakáján ő volt az első, akinek Rákosi Mátyás telefonon boldog új évet kívánt.

Idézőjel ikon

Öröme nem sokáig tartott: január 3-án, amikor éppen Rákosinál volt vendégségben, vendéglátója utasítására őt is letartóztatták”.

1956 szilveszterén sem akadt sok okunk az ünneplésre; igaz, nem is nagyon lehetett hol ünnepelni, hiszen este 10-től kijárási tilalom volt érvényben. Aki akart, otthon azért koccinthatott: amint azt Nyers Rezső nyilatkozta, „bor van elegendő, sör csak szilveszter után lesz. Rum kevés van, gyümölcspálinkával viszont bőven rendelkezünk” – közölte a közellátási kormánybiztos. A pezsgőről nem esett szó.

Szilveszter a boldog békeidőkben - illusztráció a Magyar ünnepek könyvében
Fotó: Dívány

Ezért vannak hárman a napkeleti bölcsek

A világ más tájain – például Spanyolországban, ahol a háromkirályok hozzák a gyerekeknek az ajándékot – sokkal nagyobb szerep jut a vízkeresztnek, mint napjainkban Magyarországon. De vajon miért éppen hárman vannak a napkeleti bölcsek, ha a Biblia szövegeiben nincs utalás sem a számukra, sem a nevükre, sem a kinézetükre? Nos, a bölcsek az ajándékok miatt lettek hárman: az újszülött Jézus számára aranyat, tömjént és mirhát vittek.

A nevük a 3. században merült fel először: Órigenész Ochozat, Abimelech és Pichol néven emlegette őket.

További három évszázad telt el, amíg a ravennai mozaikokon feltűnt Caspar, Melchior és Balthassar neve. Egy középkori leírás szerint mindegyikük egy-egy bibliai népcsoportot képvisel: az árjákat, a hamitákat és a semitákat. Más magyarázatok szerint alakjuk a három életkort, illetve a három ismert földrészt jelképezi - ez lehet a magyarázat arra is, hogy egyikük, Boldizsár, szerecsen: ő érkezett Afrikából.

Kiskarácsony valójában újév napját jelenti
Fotó: Dívány

Miért utálta a püspök a farsangot?

„Az pogányoktól reánk szállott testhizlaló és léleköldöklő büdös fassang.” Telegdi Miklós püspök 1577-ben írta ezt az egyház által leginkább üldözött ünnepről. Nem ő volt az egyetlen, aki kifakadt a farsang ellen: 

a középkorban az ördög ünnepének tartották, ami torkosságra, iszákosságra, bujálkodásra csábít.

Farsangkor az egyébként tisztelettudó hívek még arra is vetemedtek, hogy táncra perdüljenek, ez pedig a túlbuzgó papok szerint egyértelműen az ördögnek kedves cselekedet, hiszen „az ördög tojta, az ördög ültette, az ördög költötte ki a táncot”. Az esküvők és a lakodalmak is sokszor erre az időszakra estek, azok a nők pedig, akik annak ellenére nem mentek férjhez, hogy már benne voltak a korban, szabad prédát jelentettek a csúfolódók számára: a vénlánycsúfolás (ne feledjük, 24 éves férjezetlen nők már annak számítottak!) kevéssé korrekt szokásának áldozatául estek.

A Magyar ünnepek könyve számtalan érdekességgel szolgál az ünnepekről
Fotó: Dívány

Magyar ünnepek könyve

A Magyar ünnepek könyve remek karácsonyi ajándék: sorra veszi a legfontosabb állami és egyházi ünnepeket (beleértve a zsidóság legfontosabb ünnepeit is), s azok történetének és jelentőségének cseppet sem unalmas ismertetése után kitér a népszokásokra, gasztronómiai hagyományokra, sőt olykor az irodalomban való megjelenésre is. A kötet gazdag forrásanyaggal, színes történetekkel és korabeli illusztrációkkal idézi fel a múltbeli, emlékezetes ünnepeket, igazi időutazásra hív: kiderül, miben hittünk, mitől tartottunk, milyen ételek mellett gyűltünk össze, milyen játékokon és tréfákon nevettünk, milyen dallamok kísérték a közös ünneplést, és milyen varázslatokban bíztunk, amikor a reményt kerestük. (Borítókép: Fortepan / Konok Tamás id)

(Porogi András: Magyar ünnepek könyve. Budapest, Rubicon Kiadó, 2025.)

Ha szívesen olvasnál arról, hogyan töltötte a karácsonyokat Ady Endre, ezt a cikket ajánljuk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.