Újabb mindennap használt tárgyról derült ki, hogy mérgező, pedig környezetbarátnak hisszük

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Emlékszel még a jó öreg műanyag szívószálakra, amelyeket kiszorítottak a különféle alternatív, de mindenesetre környezetbarát megoldások? Nagy örömünkre miattuk nem kellett lemondanunk az ízletes kortyolgatásról, ám mint kiderült, azért ezek használata sem életbiztosítás. De akkor miért ragaszkodunk annyira ezekhez az eszközökhöz?

Noha évekkel ezelőtt fellélegeztünk, hogy nem fosztják meg a világot a szívószálaktól, csak az anyagát változtatják zölddé, egy nemrégiben készült tanulmány szerint a papír szívószálakkal is van gond. Nem is kicsi, hiszen mint kiderült, hosszan tartó és potenciálisan mérgező vegyi anyagokat tartalmaznak.

39-féle szívószálat teszteltek

Belga kutatók a Food Additives and Contaminants című folyóiratban megjelent tanulmányában 39 különböző márkájú, papírból, bambuszból, üvegből, rozsdamentes acélból és műanyagból készült szívószálat teszteltek a poli- és perfluoralkil anyagok (PFAS) néven ismert szintetikus vegyszerek csoportjára, amelynek eredményei sokakat megdöbbentettek.

Napvilágra került ugyanis, hogy ezek a vegyszerek leggyakrabban épp a papírból és bambuszból készült szívószálakban fordultak elő.

Azt pontosan nem tudni, hogy a káros anyagokat a gyártók adták-e a szívószálhoz vízszigetelés gyanánt, vagy esetleg szennyeződés útján került azokba. Az viszont majdhogynem biztosnak tűnik, hogy a vegyszereket valószínűleg vízlepergető bevonatként használták.

Egy tanulmányból kiderült, hogy a papír szívószálak sem azok, aminek látszanak
Fotó: Ashley L Duffus / Getty Images Hungary

Mindennap használjuk

A PFAS-okat olyan mindennapi termékek készítésére használják, a kültéri ruházattól a tapadásmentes serpenyőkig, amelyek ellenállnak a víznek, a hőnek és a foltoknak. Kiderült azonban, hogy ezek nemcsak a vadon élő állatokra és a környezetre, hanem az emberekre is károsak. Számos egészségügyi problémával hozták összefüggésbe ugyanis, többek között a védőoltásokra adott gyengébb reakcióval, az alacsonyabb születési súllyal, a különféle pajzsmirigybetegségekkel, a megnövekedett koleszterinszinttel, a májkárosodással, a vesetumorral és a heredaganattal. E vegyszerek ráadásul rendkívül lassan bomlanak le, akár több ezer éven át is megmaradhatnak a környezetben.

Még az üvegben is kimutatták

A főként üzletekből, szupermarketekből és gyorséttermekből beszerzett szívószálakat két körben tesztelték. A vizsgált szívószálak többségében, 27 szívószálban összesen 18 különböző PFAS-t találtak. A papírból készült eszközök 90, a bambuszrudak 80 százalékában mutatták ki a vegyszereket, de még az üveg szívószálak 40 százaléka is tartalmazott egészségre káros anyagokat. Jó hír viszont, hogy a vizsgált öt rozsdamentes szívószál egyáltalán nem találkozott PFAS-szel. 

Italokba szivárgó anyagok

A legijesztőbb az a tény, hogy a szívószálakban leggyakrabban előforduló PFAS pont az a perfluor-oktánsav (PFOA) volt, amelyet 2020-ban világszerte betiltottak. A rudakban ugyanakkor trifluor-ecetsavat (TFA) és trifluor-metánszulfonsavat (TFMS) is kimutattak, amelyek vízben jól oldódó tulajdonságuk miatt a szívószálakból az italokba szivároghatnak.

Szerencsére azonban a PFAS-koncentráció mindben alacsony volt, az pedig még megnyugtatóbb, hogy miután a legtöbb ember csak alkalmanként használ szívószálat, korlátozott kockázatot jelenthet az egészségre.

De nem szabad elbagatellizálni, mert az alacsony kockázat is kockázat, ráadásul az Antwerpeni Egyetem környezettudósa, dr. Thimo Groffen kutató szerint a PFAS sok évig a szervezetben maradhat, és idővel felhalmozódhat a koncentrációja.

Idézőjel ikon

A kis mennyiségű PFAS, bár önmagában nem káros, növelheti a szervezetben már jelen lévő kémiai terhelést.

Ugyan a szívószálak korlátozott kockázatot jelentenek, attól még a PFAS felhalmozódhat a szervezetben
Fotó: Xsandra / Getty Images Hungary

Ezért szeretjük a szívószálakat

PFAS ide vagy oda, a szívószálakban mindig volt valami titok, ami miatt csak nagyon nehezen tudjuk elengedni. A rejtély hátterében pedig nem más, mint egy tudományos tény áll: bizonyos italok ízét lényegesen jobbá teszik. Lássuk, hogy is van ez!

A nyelv a négy alapíznél sokkal többet érzékel, ráadásul ízlelésünk a szaglásunkkal kéz a kézben jár.

Ha kortyolunk valamit, az orrunkban lévő receptorok felszívják az illékony szerves vegyületeket, amelyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az aromák előállításában. Ha szívószállal fogyasztunk egy italt, akkor a folyadék kisebb adagban kerül a nyelvünkre, így az ízélmény sokkal tovább tart. Aztán ott van egy másik tényező, a hőmérséklet is, amely ugyancsak befolyásolja az érzékelésünket. Szívószállal ugyanis hatékonyabb az olvadás-melegedés, ezért amikor érzékelik a száj és az orr receptorai, az ízek felerősödnek. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.