Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Bár a gyémánt a nő legjobb barátja, korántsem ez a legdrágább drágakő. Hatalmas a káosz a drágakőpiacon, ahol sokszor csalás áldozatává válnak a vevők, például színes üveget adnak el nekik drágakő helyett. Jöjjön 7 tény és tévhit a drágakövekről, profik segítségével!
Sokan válnak csalások áldozatává, amikor drágakövet vásárolnak. Nem azt a drágakövet kapják meg, amire vágytak, hanem valami hasonlót, de sokkal olcsóbbat. Azzal is trükköznek, hogy briliánsként árulnak egy követ, holott a briliáns egy csiszolási mód elnevezése, és nem feltétlenül jár hozzá a gyémánt. A vásárlók csak nehezen tudnak utánajárni, hogy valóban azt a drágakövet kapták-e, amit kifizettek. Ezzel pedig rengeteg drágaköves és ékszerész előszeretettel vissza is él, szerte a világon. Íme egy útmutató azért, hogy könnyebben eligazodj a drágakövek világában.
Íme a drágakőegyszeregy
Az ország egyik ismert drágakőcsiszoló házaspárja, Pongrácz-Devcsics János és Pongrácz-Devcsics Renáta missziójuknak is tartják, hogy felvilágosítsák az érdeklődőket a kövek világában. Rengeteg mendemonda és félreértés övezi a szépen csillogó kövek világát. A segítségükkel megismerhetjük a leggyakoribb tévhiteket és a tényeket.
1. Igaz-e, hogy a gyémánt a legdrágább drágakő?
Nem igaz. A gyémántál tízszer-hússzor drágább kövek is léteznek, karátos áron. (1 karát = 0,2 gramm) A paraiba turmalin például tizenhatszor drágább a gyémántnál, de a jó minőségű rubin is ötször-hatszor annyiba kerül, mint egy karát gyémánt. A gyémántnak ellenben remek a marketingje. Ugyanis a legnagyobb gyémántbányász monstrum, a De Beers nevű gyémánttermelő vállalat hatalmas pénzt és energiát fordított a gyémánt marketingjére. Komplett hollywoodi filmeket finanszírozott, köztük a James Bond-szériát.
A De Beers marketingesei találták ki a gyémánt és a szerelem fogalmak összekapcsolását is. Szintén ők léptek fel először az úgynevezett véres gyémántok ellen, hatékony lobbitevékenységgel ugyanis létrehozták a gyémántok nemzetközi kereskedelmét szabályozó, úgynevezett Kimberly-folyamatot. A De Beers cég korábbi tulajdonosai, a dél-afrikai Oppenheimer család 2011-ben kivonult a gyémántbányászatból, és átvonult a szintetikus gyémántkészítésbe, amelyben például Kína, India és Oroszország is jelentősen tevékenykedik.
2. Igaz-e, hogy a színes drágakő elérhetetlenül sokba kerül?
Nem igaz, mivel rengeteg drágakőfajta és csiszolás létezik. Azonban itt is a méret a lényeg: minél nagyobb a kő, annál többe kerül. Ugyanakkor kijelenthető, hogy egy 4 milliméteres, kezeletlen, ám remek minőségű zafír már százezres kategória. A színes drágaköveknél mindig a súly, a szín, a csiszolás és a tisztaság számít, és egy etikus kereskedő közli is a vásárlóval, hogy milyen súlyú és csiszolású drágakővel áll szemben. Ha egy nagy drágakövet kínálnak neked viszonylag alacsony áron, akkor azonnal kezdj el gyanakodni! A drágakőpiacon hatványozottan igaz, hogy olcsó húsnak híg a leve.
3. Igaz-e, hogy amit ékszerbe foglalnak, az biztosan drágakő?
Bárcsak így lenne! Ezzel szemben a hamis kövek 80 százaléka az úgynevezett hivatalos, engedélyekkel rendelkező ékszerboltokból származik, nem az aluljárókból, és nem a kéz alatti vételekből kerül ki a hamis kövek zöme. Nem értenek hozzá, nem tüntetik fel, hogy igazi kő-e vagy hamis, és számos esetben szándékosan megtévesztik a vásárlókat, akik így is, úgy is megveszik a kinézett gyűrűt. Fontos lenne vásárlás előtt felvértezni magunkat tudással, olvassunk szakirodalmat drágakövekről!
Teszteljük az ékszerészt!
Ahogy botorság elhinni, hogy Trabant-árban Mercedest kapunk, úgy ne higgyük azt se, hogy üvegárban drágakő fog csillogni az ujjunkon. Tegyünk fel okos kérdéseket az ékszerésznek! Honnan származik a drágakő, milyen a csiszolása, mi a színbesorolása, mi a tisztasága? Mindezekre az ékszerésznek tudni kell válaszolnia. Ha mégsem, forduljunk ki az üzletből!
4. Igaz-e, hogy hamis drágakövet kizárólag az aluljáróban kapni?
Sajnos mindenhol van hamis drágakő, sőt, sokszor egyes drágakő-kereskedők is eladnak hamis köveket, mivel kizárólag a nagy mennyiségre utaznak, így „véletlenül” bekeveredik hamis kő. Arra számítanak, hogy senki se vizsgálja át a köveik valódiságát, és ha csupán minden tizedik vásárló reklamál, hogy szintetikus követ vagy üveget kapott, a kereskedő nagyon jó üzletet csinált. Fontos tudni, hogy drágakőnagyker nem létezik, amennyit a bányász megtalál, annyit tud eladni.
Sajnos a hivatalos ékszerüzletekben is előfordul hamis kő. Ez a vásárló tudatos átverése, de ha kellően felkészültek vagyunk, akkor talán van remény. Ráadásul a drágakőszakma egyik aranyköpése szerint minél közelebb megyünk a bányához, annál több a hamis drágakő. A turisták ugyanis özönlenek a bányák közelébe, hogy olcsóbban vegyenek köveket. A kínálat pedig ezt kielégíti, igaz, hamisítványokkal.
5. Igaz-e, hogy nincs szintetikus, azaz mesterséges drágakő?
Pofátlanság ezt állítani, noha magunk is hallottuk már úgynevezett szaktekintélyek szájából. Igenis van szintetikus drágakő, amelyeket tanult brit kollégáink „lab creatednek”, laborban kreált köveknek neveznek. Manapság már laboratóriumi körülmények között hozzák létre mindazon folyamatokat, amelyek az ásványokkal évmilliók alatt a természetben lezajlanak, így képesek készíteni például szintetikus kvarcot vagy szintetikus zafírt.
Legyünk nagyon óvatosak vásárláskor!
Ha egy drágakő viszonylag nagy méretű, 1 centiméter feletti, kristálytiszta, valamint túl egyöntetű a színe, akkor mindig gyanakodhatunk. A kereskedőnek kötelessége tájékoztatni a vásárlót, ha szintetikus drágakövet ad el, ha mindezt nem mondja el, átveri a vevőt. Ugyanis az arany és a réz is nagyon hasonló, ám ha aranygyűrűt akarok venni, nem lesz őszinte a mosolyom, ha kiderül, hogy rézből van az ékszer.
6. Igaz-e, hogy a valódi drágakőhöz tanúsítványt, úgynevezett „certifikátot” adnak?
Nagyjából igaz! Éppen a rengeteg átverés miatt abban egyeztek meg a nemzetközi ékszerész- és drágakőszervezet tagjai – amelyek közé sajnos Magyarország nem tartozik –, hogy az etikus kereskedő az ékszer mellé tanúsítványt is ad. Ebben leírják, hogy az ékszer milyen fémből készült, mekkora a tömege, és ha tartalmaz, akkor milyen típusú, milyen kezelésű, természetes vagy szintetikus drágakövet.
Magyarországon ez nem jellemző…
A drágakőről ugyancsak külön certifikációt kellene adni az ékszerésznek, amelyben a kő súlyát, tisztaságát, kezelését, csiszolását és még számos paramétert fel kell tüntetni az adott ásványról. Mindez hozzátartozik az etikus drágakő- és ékszer-kereskedelemhez. Ehhez képest sajnos mindezzel nagyon ritkán találkozni Magyarországon, mivel a már befoglalt kövekről nehezen bizonyíthatók, hogy szintetikusak, esetleg utánzatok.
7. Igaz-e, hogy drágakő kizárólag aranyfoglalatban található?
Ma már nincs ilyen szabály. A középkorban valóban törvényben szabályozták, hogy csak nemesfémbe foglalható drágakő, akkoriban kizárólag az aranyat és az ezüstöt ismerték. Manapság már akár egy vasdarabba is foglalhatják a követ, ettől még maga a drágakő nem válik értéktelenebbé, de számunkra legalábbis kérdés, hogy nevezhető-e mindez szép ékszernek vagy ékszernek egyáltalán.
