Felmerülhet a kérdés: miért is tartjuk akkor olyan értékes nemesfémnek az aranyat, hiszen eszerint nagyon sok van belőle – és miért nem bányásszuk ki, ha ilyen sok van, és tudjuk azt is, hol? A válasz egyszerű: attól, hogy tudjuk, még képtelenség hozzáférni.
A földmag kutatása adta meg a választ
Ahhoz, hogy jobban megértsük, miért marad tőlünk örökre elzárva az a rengeteg arany, amelyet a bolygó tartalmaz, 2006-ig kell visszautaznunk az időben. Egy tudóscsoport ekkor döntött úgy, hogy megvizsgálja, pontosan milyen anyagokból is áll a Föld magja.
Azzal már eddig is tisztában voltak, hogy főként vas és nikkel a jellemző összetevő: ezekhez az információkhoz könnyebb volt hozzájutni, mivel súgtak nekik a földrengések szeizmikus hullámai.
Vannak még olyan anyagok, amelyek sűrűségük megváltozásával adnak hírt jelenlétükről, de ezek mennyiségének megbecslése nehéz feladat: vagyis eddig az volt. A kutatók 2006-ban ugyanakkor rájöttek arra, hogy az aszteroidák összetétele nagyjából megfeleltethető a Föld összetételének, mivel a protoplanetáris korong ugyanazon részéből keletkeztek. Az aszteroidákat kellett tehát megvizsgálni annak érdekében, hogy a földmaggal kapcsolatos kérdések végére pont kerülhessen, és ez szerencsére nem olyan nehéz feladat, mint amilyennek elsőre tűnhet.
Az aranykincsre itt bukkanhatnánk
A meteoritok ugyanis elég jó forrást jelentenek ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni, nagyságrendileg milyen anyagok alkotnak egy-egy aszteroidát, és milyen mennyiségben találhatók meg ezek benne. Innen már csak egy lépés, hogy a földkéreg és a földköpeny tudósok által jól ismert koncentrációját leszámítva eljussunk addig, hogy megfejthessük, mi is van a Föld magjában.
A Macquarie Egyetem professzora, Bernard Wood hozott létre erre egy csapatot, amely megállapította, hogy a folyékony vasban nem oldódó elemek nem kerülnek bele a magba,
innen pedig már csak egy lépés volt megtenniük azt a kijelentést, hogy a földmagban van a világ aranykészletének legalább 99 százaléka.
Az űrben kereshetünk aranyat
Ide lefúrni, hogy a folyékony nemesfémhez hozzájussunk, gyakorlatilag lehetetlen – de ha a Föld olyan, mint egy aszteroida, akkor az utóbbiban is sok aranynak és egyéb értékes fémnek, például vasnak kell lennie, igaz? A kutatók is így gondolják, ezért még idén misszió indul a Psyche nevet viselő aszteroidához.
A hatalmas, burgonya alakú aszteroidához 2023 októberében indul majd el a NASA missziója, hogy a feltételezések szerint vasban is igen gazdag égitestet megvizsgálhassa.
Feltehetően arany is akad benne bőven, de Wood és csapata szerint nem érdemes azt számolgatni, micsoda dollármilliókat érő aszteroidáról lehet szó, hiszen az arany magas árát a belőle elérhető kis mennyiség határozza meg.
Ha rengeteg arany ömlene a nyakunkba hirtelen, már közel sem érne annyit a fém, mint most.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
