Így aludtak az emberek régen: nem 8 órát pihentek egyhuzamban

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ha valaki éjszaka, például éjfél és hajnali három körül felébred, és nem tud azonnal visszaaludni, hajlamos azt hinni, hogy alvászavara van. Pedig a kutatások szerint ez a jelenség régen teljesen természetes volt. Az emberek két részletben pihentek: először sötétedéskor, majd egy rövidebb ébrenléti időszak után reggelig aludtak.

A két alvás között gyakran végeztek apróbb teendőket: beszélgettek, imádkoztak, olvastak, vagy egyszerűen csendben pihentek, amíg újra elálmosodtak. Történelmi források, köztük naplók, levelek és irodalmi művek is megerősítik, hogy a kétfázisú alvás a mindennapok része volt. 

Így aludtak az emberek régen

A középkorban és a kora újkorban az emberek számára a két részletben való alvás nem furcsaság volt, hanem a természetes életritmus része. Az éjszaka közepi ébrenlét nem szorongást, hanem nyugalmat váltott ki az emberekből: a sötét, csendes órák alkalmat adtak a befelé fordulásra.

A régi alvási szokásokat a mesterséges fényforrások és a munka világa borította fel
Fotó: Flashpop / Getty Images Hungary

Megváltoztak az emberek szükségletei

A változás a mesterséges fény megjelenésével kezdődött.

Az olaj- és gázlámpák, majd az elektromos világítás megjelenése meghosszabbította a nappalt, és eltolódott a lefekvés ideje.

A késő esti fényhatások csökkentették a melatonin, azaz az alvást segítő hormon termelődését, így az emberek egyre később aludtak el, a két alvási ciklus közötti természetes ébrenlét pedig fokozatosan eltűnt.

Az ipari forradalom tovább gyorsította ezt az átalakulást.

Idézőjel ikon

A gyárakban és irodákban bevezetett kötött munkaidő megkövetelte, hogy az emberek kiszámítható alvásrend szerint éljenek.

A folyamatos, nyolcórás alvás jól illeszkedett az új társadalmi és gazdasági rendszerhez, és a kétfázisú rendszer néhány generáció alatt feledésbe merült. Érdekesség, hogy a modern kísérletekben, amikor a résztvevőket teljes sötétségben és mesterséges fény nélkül vizsgálták, sokan spontán visszatértek a régi ritmushoz.

A fény ma is alapvetően befolyásolja az alvásunkat. A téli hónapokban, amikor kevesebb a természetes fény, a cirkadián ritmus könnyen felborul, és ez hangulatunkra is hatással van. A szakértők szerint ha valaki éjszaka felébred, nem érdemes aggódnia: ez nem kóros állapot, hanem egy régi beidegződés. 

Ha kíváncsi vagy a kórra, amely mellett még napi 18 óra alvás is kevés, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.

Offline

Ez a kastély ihlette Shakespeare Hamletjének ikonikus helyszínét: ma már a világörökség része

William Shakespeare leghíresebb drámájának, a Hamletnek baljós és intrikákkal teli helyszíne, Elsinore vára nem a képzelet szüleménye. A dániai Helsingør partjainál fekvő, ma már UNESCO világörökségi védelmet élvező Kronborg-kastély ihlette a darabot. A monumentális reneszánsz erődítmény egykor Európa egyik leggazdagabb és legfélelmetesebb helye volt, amely a tengerszoroson átmenő hajók megvámolásából gazdagodott meg. De hogyan jutott el a dán luxusvár híre a Londonban alkotó Shakespeare-hez, és milyen sötét titkokat rejtenek a kazamatái a mai napig?

Önidő

Három világ ér össze ezen a szlovén tengerparton: Portorožtól egy karnyújtásnyira az olasz és a horvát határ

Ha lehet azt mondani egy országra, hogy ezer arca van, akkor Szlovéniára ez hatványozottan igaz. Egészen különleges, hogy az alig több mint 20 ezer négyzetkilométeres államban néhány órás autóúton belül találkozhatunk alpesi csúcsokkal, smaragdzöld folyókkal, mesebeli tavakkal, barlangrendszerekkel és mediterrán tengerparttal is. Utóbbi ugyan mindössze 46 kilométer hosszú, ám annál változatosabb és hangulatosabb, miután történelmi kisvárosok, elegáns üdülővárosok, sólepárlók és festői öblök váltják egymást. Ennek az Adria mentén húzódó partszakasznak az egyik legismertebb gyöngyszeme Portorož is.