A rendszerváltás előtt és az azt követő néhány évben megjelenő alkotások között válogattunk, hogy kiderüljön – mennyire emlékszel az olyan klasszikusokra, mint a Forest Gump vagy a Drágán add az életed! című film.
Aki gyakran jár külföldön, vagy legalábbis sokat autózik, az tudja, hogy a rendszámon fellelhető autójelzések időnként fejtörést okozhatnak. Lássuk, te mennyire vagy otthon ezekben! Előre szólunk: ez a kvíz csak a sokat látott utazóknak lesz könnyű.
Évszázadok óta foglalkoztatja az emberek fantáziáját, hogy vajon mi az oka annak, ha a nyulak szarvakat növesztenek. A középkor idején a bajor területek egyik mitikus lénye is egy szarvas nyúl lehetett.
A pottyantós vécét elterjesztő nemes mai szemmel nézve rettenetesen furcsa, ám e helyek felépítését ismerve nem meglepő gúnynevet kapott kortársaitól. Ő lett Polconszaró György.
A mai Chile lakosságának ősei tucatnyi indián törzshöz tartoztak. Az európai telepesek megjelenése sokuknak végzetesnek bizonyult, többek között a Tűzföldnek nevet adó selkʼnamoknak is.
Napóleon Bonaparte, a francia császár és hadvezér neve nemcsak győztes csatáiról és reformjairól ismert, hanem arról is, hogy a köztudat szerint alacsony termetű volt. Sőt, még a „Napóleon-komplexust” is róla nevezték el, amely a feltételezett kis magasságból fakadó túlkompenzálásra utal.
Mi történik, ha egy nőt ugyanazért ítélnek el, amiért férfiakat dicsőítenek? I. Mária életútja erre a kérdésre ad választ. Gyerekként apja árnyékában élt, felnőttként bátor trónfoglaló volt, uralkodóként pedig makacsul ragaszkodott hitéhez.
A történelem számos olyan történetet jegyez, melynek során csodával határos módon szöktek meg emberek a börtönből, néhány ezek közül különösen figyelemre méltó.
A szentpétervári Téli Palotában 1903. februárjában került sor az utolsó Romanov-bálra. A jelmezes esten számos fotó is készült a cári családról és a nemesek tömegéről.
Anglia történelme tele van legendás uralkodókkal, mégis kevesen tudják, ki volt az ország első királya. A történelemkönyvek lapjairól szinte teljesen eltűnt az a személy, aki először egyesítette az angol földeket: Æthelstan.
A sokat nyomorgó költő, Reviczky Gyula élete végén lobbant szerelemre Jászai Mari iránt. Szerelmüknek nemcsak Reviczky egyre súlyosbodó tüdőbaja miatt szakadt vége, hanem a színésznő új, ifjú hódolója miatt is.
Stílszerű módon budapesti titkokat felvonultató városi sétával felvezetve mutatta be a We Love Budapest első könyvét: a 23 – Nagy budapesti kerülethatározó bemutatóján az első kerületről derült ki egy-két érdekesség.
1994-ben egy közös ebéd alatt a Pixar négy alkotója – Andrew Stanton, John Lasseter, Pete Docter és Joe Ranft – vetette papírra azokat az ötleteket, amelyekből később világhírű, máig sikeres animációs filmek születtek.
Sok olyan illúziót ismerünk, amelyben egy képnek többféle értelmezési lehetősége is van. Az egyes interperetációk a hiedelmek szerint arról árulkodnak, milyen személyiségű ember figyeli a rajzot: most egy ilyen illúziót hoztunk.
Gondoltad volna, hogy egyes állatok akár a Szaturnusz gyűrűinél is idősebbek lehetnek? A Föld élőlényei között akadnak olyanok, amelyek hihetetlenül régóta léteznek, dacolva a történelem legnagyobb kihalásaival is. Ilyenek a cápák is, amelyek a bolygó legrégebbi túlélői közé tartoznak.
Egy különös tudományos „lakoma” zajlott 1984 tavaszán: egy 50 ezer éve elpusztult állat húsából készült pörkölt.
Tószeghy Tamás nagyiparos családból származott: édesanyja a közismert író- és újságírónő Hatvany Lili volt. Nyelvtudása és számos nemzetközi kapcsolata azonban az ötvenes évek elején gyanúba keverte, és ez végzetes következményekkel járt: koncepciós perben halálra ítélték.
Az orchideák mindig is különlegességükről és szépségükről voltak híresek, de a Rhizanthella gardneri, az ausztrál barlangorchidea még a botanikusokat is ámulatba ejti. Ez a ritkán látható növény Nyugat-Ausztrália délnyugati részén, az Avon Wheatbelt régióban él, és teljes életciklusa alatt a talaj alatt marad.
Litvánia fővárosa egy mini államnak ad otthont. Az önálló köztársaságként működő Užupis igazi kuriózum, amit mindenkinek érdemes egyszer látnia.
Bár Budapestről a kommunista korszak köztéri emlékműveit és a gigantikus szobrokat a Szoborparkba száműzték, Kelet- és Dél-Európában szép számmal akadnak olyan helyek, ahol a monumentális emlékművek lepusztultan is hirdetik egy letűnt korszak eszméit.
A rágógumit ma már bármelyik üzlet polcán megtalálod, közben nem is gondolnád, milyen fordulatos út vezetett a feltalálásáig. Egy mexikói politikus, aki száműzetésében szerencsét próbált, bár nem azt találta fel, amit eredetileg akart, kísérletével végül megváltoztatta a világot.
A legtöbben szeretünk sorozatokat nézni, és a magyar filmgyártás is bővelkedik olyanokban, amelyek generációkat szegeztek a képernyők elé. Kvízünkben magyar sorozatokat kell felismerned egyetlen képkockából.
A televízió ma már olyan természetes része az életünknek, hogy szinte elképzelhetetlenek nélküle a mindennapok: sorozatok, híradók, sportközvetítések és filmek szólnak hozzánk a képernyőről. De vajon ki volt az első ember, aki feltűnt rajta?
Kevés női tudós neve cseng olyan ismerősen, mint Marie Curie-é. Ő az, aki nemcsak beírta magát a tudomány történetébe, de máig az egyetlen a nő, akinek munkáját kétszer is Nobel-díjjal jutalmazták – ráadásul két különböző kategóriában!
Gyerekkorunk számos boldog percét töltöttük rajzfilmek nézésével, és akkoriban bizony csak elvétve akadtak Disney-hercegnők és Marvel-hősök, akiknek csodás történeteivel múlathattuk volna az időt. Cserébe viszont voltak remek magyar alkotások, amelyek mind történetükben, mind grafikájukban zseniális művek. Kvízünkben most arra vagyunk kíváncsiak, vajon jól ismered-e ezeket a rajzfilmeket.
