Ő volt az első ember, aki tévében szerepelt

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A televízió ma már olyan természetes része az életünknek, hogy szinte elképzelhetetlenek nélküle a mindennapok: sorozatok, híradók, sportközvetítések és filmek szólnak hozzánk a képernyőről. De vajon ki volt az első ember, aki feltűnt rajta?

A válasz meglepő: nem egy híres színész, nem egy politikus vagy tudós, hanem egy egyszerű londoni irodai alkalmazott, akinek arcát egy kísérlet során sugározták először. Az 1920-as évek közepén a televíziózás még gyerekcipőben járt, és inkább tűnt fantasztikus jövőképet ígérő technológiának, mint valóságnak. 

Az első televíziós szereplő

John Logie Baird skót feltaláló azonban mindent megtett, hogy működő rendszert hozzon létre. Ő volt az, aki elsőként sikeresen továbbított élő emberi arcot, és 

Idézőjel ikon

ehhez a szerencsés „modell” egy titkárnő volt a környékről, akit Baird egyszerűen megkért, hogy üljön le a kamera elé.

A világ első tévészereplőjét kevesen ismerik
Fotó: SimpleImages / Getty Images Hungary

Így telt az első adás

Az ifjú nő, Daisy Elizabeth Gandy nem sejtette, hogy ezzel történelmet ír. Arca halvány, vibráló képként jelent meg a kis kísérleti képernyőn, de ez elegendő volt ahhoz, hogy bebizonyítsa:

Idézőjel ikon

a televízió valóban képes embereket, nemcsak tárgyakat közvetíteni.

Ezzel ő lett a világ első tévészereplője, aki megelőzött minden sztárt és politikust, és akinek a neve ennek ellenére csaknem feledésbe merült.

Érdekesség, hogy Gandy sosem vágyott reflektorfényre, és nem is gondolta, hogy valaha ismertségre tesz szert. Az egész számára csupán munkahelyi szívességnek tűnt, egy kísérlet kedvéért vállalt szereplésnek. Ám amit tett, új korszak kapuját nyitotta meg: nélküle talán nem indult volna be olyan gyorsan a televíziózás forradalma.

Ma, száz évvel később Daisy Gandy alakja különös jelentőséget nyer. Története arra emlékeztet, hogy a technológiai mérföldkövek mögött sokszor egyszerű emberek állnak – olyanok, akik pillanatnyi döntéseikkel, szinte véletlenül írnak történelmet. Ha legközelebb bekapcsoljuk a tévét, érdemes felidézni ezt a pillanatot: mindaz, amit ma a képernyőn látunk, egy londoni irodai dolgozó bátor szereplésével kezdődött.

Ha kíváncsi vagy rá, hogyan töltötték a nők szabadidejüket a szocializmusban, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.