Előfordult már veled, hogy külföldre utaztál, de nem tudtad, hogy mit érdemes enni az adott országban? Mutatunk néhány jellegzetes ételt, amik nem csak különlegesek, de finomak is, ráadásul a legtöbbjüket akár otthon is elkészítheted.
Azokon a bizonyos esős hétvégéken, hiába szeretnéd, nem tudod megváltani a világot. Inkább kapcsolódj ki, és nézz meg egy romantikus filmet a top 10-es listánkról.
Nyugodtan nevezz be reggel egy palacsintára, ha okosan készíted el, a tested hálás lesz érte. Elmondjuk, hogy mik azok a rosszul megítélt ételek, amiket bátran fogyaszthatsz reggelire.
Ősszel mindig nagyobb kedvvel merészkedem be a konyhába. A forró levesek, az illatos sütemények mindig felmelegítik a lakást. Mostanában egyértelműen a sütőtök és a gesztenye a sztár. A világ más országaiban azonban egészen más ételek kerülnek az asztalra a hűvös időjárás érkeztével. Ki gondolta volna, hogy a folyami rák vagy az erjesztett hering tipikus őszi étel? Svédországban.
Nem egyszerű a világ legjobb tíz étterme közé kerülni. Nem csak az ízek terén kell megfelelnie annak, aki fel akar kerülni a legfontosabb gasztrolistára, fontos a kiszolgálás, a környezet és az egyéniség is.
A filmsztárokra hajlamosak vagyunk olyan félistenekként nézni, akiket tehetségük, szépségük és úgy alapjában véve kikezdhetetlen tökéletességük magasztos szférákba emel, pedig lássuk be, ők is emberek, és nap mint nap ugyanolyan problémákkal küzdenek meg, akárcsak mi, legyen szó karrierről, önbizalomról vagy akár gyereknevelésről. Néhány tanácsukat pedig érdemes megfogadni.
A régiónk országainak gasztronómiája sokszor igen hasonló. Nem csak itthon ehetünk például rántott húst, gulyást vagy kürtőskalácsot, de abban biztosak lehetünk, hogy nem a megszokott verziójukban találkozunk velük. Ugyan Csehország nem a közvetlen szomszédunk, mégis biztosan akad néhány ismerős fogás az étlapon, és persze olyan helyi különlegességek is, mint a vízihulla.
Van úgy, hogy nem megy a munka. Ilyenkor próbálkozhatunk tovább, de lazíthatunk is pár percet. Sok országban nem bűn egy kicsit kikapcsolni munkaidőben.
Arany Jánost szerethetjük a Toldiért vagy az Ágnes asszonyért, de mindenképpen a szelíd és alázatos jelleméért. A művészetét nem inspirálta az alkohol vagy az ópium, nem keveredett kétes nőügyekbe, jó férj volt és szerető apa.
József Attila mind életében, mind halála után megosztó figura volt. Életműve talán a 20. század magyar irodalmának a legtöbbet magasztalt költeményei, amiket a mama feldogozatlan halála, a szegénység, a szeretet folytonos keresése és a meg nem értettség ihletett. Arról azonban kevés szó esik, hogy ki volt az az ember, aki ezeket a verseket írta, akit nemcsak a világ dobott ki magából, hanem aki akár késsel a kezében ment a világ ellen.
Mindig is szerettem volna egy füveskönyvet – mondta dr. Csernus Imre pszichiáter, és legújabb, Egy életed van című könyvével ezt a vágyát teljesítette is. A könyvben a vidéki élet szépségei mellett a halálhoz való hozzáállásunkról és a félelmeink legyőzéséről is ír a tőle megszokott szókimondással.
A magyar irodalom Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni kapcsolatát az egyik legszebb szerelemként tartja számon, pedig a pár élete egyáltalán nem volt felhőtlen.
„A varázsló, egy harmincon aluli férfi, akinek arca már egészen szomorú, ráncos és kisgyerekes volt a sok ópiumtól, cigarettától és csóktól – hamvazószerdán kora hajnalban haldoklott.” Ugyan Csáth Géza nem volt varázsló, valamivel harminc is elmúlt, és egy júliusi napon halt meg, kétségtelen, hogy a sok morfium és ölelés hozta idő előtti halálát. Ki volt ő valójában, és hogy jutott el odáig, hogy maga vessen véget az életének?
Édes Annáról mindent tudunk, amit csak egy fiktív karakterről tudni lehet: hogy mikor és hol született, milyen volt a szeme, a haja színe és az alkata. Arról azonban eddig nem nagyon esett szó, hogy valós személy ihlette, aki közel állt Kosztolányihoz.
Sokat töprengtem azon, hogy mióta vágyom Izlandra. Nem jöttem rá. Talán abban a pillanatban, hogy tudomást szereztem a létezéséről, a földöntúli tájakról, amiket a helyiek szerint trollok és tündérek laknak. Végül úgy döntöttem, hogy nem álmodozom róla többet, hanem elmegyek, és megnézem magamnak.
A legutolsó bábfilmes élményem a Szezám utca volt. Nehéz lenne felidézni, hogy mit szerettem benne hatévesen, mindenesetre aligha lehet tagadni, hogy az életre kelő báboknak van valamilyen sajátos varázsa. Mondhatnánk, hogy ez az az eszköz, az a bizonyos titkos hozzávaló, amitől A sötét kristály az animációs filmek világában mestermű lehet. Pedig ennél sokkal többről van szó: gyönyörű történetben fogalmazza meg a 21. század legnagyobb társadalmi problémáit.
Krúdy Gyula Ady Endre éjszakái című könyve a magyar szépirodalom rock and rollja – állítja Lábas Viki, aki a Margaret Island frontembereként pontosan tudja, hogy milyen a művészek bohém, sokszor meg nem értett élete.
A Földközi-tenger ölén, Szicília és Afrika között meghúzódó kis mediterrán szigetország, Málta nem csak azoknak jelent kikapcsolódást, akik a nyarat kristálytiszta vizű öblökben szeretnék átvészelni. Tavasszal vad, sziklás partjai, virágzó vidékei és a lovagok koráról mesélő épületei csábítják kalandra az odautazókat.
Vámos Miklós hetvenéves lett, és olvasóit egy rendhagyó kötettel lepte meg. A Hetvenkedő bensőséges hangulatú, személyes témákkal foglalkozó limerickeket vonultat fel.
Adott egy kedves, szerény férfi és egy tehetséges, szerény lány, akiket összehozott az irodalom iránti közös rajongásuk. Kölcsönösen szeretnek egymás társaságában lenni, mégsem történik közöttük semmi. Nemes Nagy Ágnes és Szerb Antal sokkal többre értékelte a szellemi kötődést a szerelemnél.
Kétség sem férhet hozzá, hogy Szabó Magda legszerethetőbb hőse az Abigél Kőnig tanár ura, aki kora pedagógiai módszerei ellenében lágyszívű tanárként és titkos segítőként támogatta a szigorú lánynevelő intézet növendékeit. Ki gondolná, hogy ezt a már-már eposzi figurát egy létező személy ihlette?
A Lánchíd utcai kis üzlet feketével keretezett homlokzata mögött minden a teáról szól. A fal mellé állított polcokon apró porceláncsészék, agyagkannák és üvegkiöntők sorakoznak; a fakomódon kínai testvérpár múlt századi eleganciával pózol a fotósnak egy bekeretezett kép – az egyetlen dekorelem – közepén. A pult mögött egy fiatal lány szorgoskodik csendben, már-már szertartásos gyengédséggel pakolja elő egy fiókból a bambusztálcákat. A Zhao Zhouban semmi sem vonja el a figyelmet arról, ami igazán fontos – a személyes kapcsolatunkról a teával.
„Erdélyi Ágnes azon irodalmi szerzők egyike, akikről alighanem mindenki hallott – mert hallania kellett róla az iskolában –, de elsőre nemigen tudja elhelyezni az irodalomtörténetben, és nagy valószínűséggel nem olvasott tőle semmit” – írja Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész Erdélyi Ágnes posztumusz összegyűjtött és kiadott írásainak, az Arckép szavakból című kötet előszavában. Az íróról eddig valóban inkább csak úgy hallottunk, mint Radnóti Miklós féltestvéréről, de eljött az idő, hogy megismerjük az ő életét és munkásságát is.
Adott két nagyszerű, 20. századi író, akiket egy óceán választott el egymástól, életútjuk mégis nagyon hasonló. Molnár Ferenc és Ernest Hemingway akár barátok is lehettek volna, az mindenesetre biztos, hogy könnyen találtak volna közös témát.
Simone és Zaza gyerekkorukban, az iskolapadban ismerkedtek meg egymással, és attól a pillanattól fogva elválaszthatatlanok lettek. Megosztották egymással örömüket, bánatukat és titkaikat. Titokból pedig akadt bőven. A regény, amelyben Simone de Beauvoir álruhába bújtatott kapcsolatuk történetéről vall, most, harmincnégy évvel az írónő halála után jelent meg.
