Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Hunyadi Mátyás életét a dicsőséges csaták és a kulturális virágzás mellett egy csendes tragédia is végigkísérte: nem született törvényes örököse, aki továbbvitte volna a dinasztiát. Volt azonban egy eltitkolt, házasságon kívül született fia egy osztrák polgárlánytól, akit az uralkodó mindennél jobban imádott. Corvin János herceg nevét és a Hunyadiak emlékét a mai napig őrzi egy különleges, rejtett dunántúli műemlék, amely a magyar 1000 forintos hátuljáról is ismerős lehet.
Hunyadi Mátyás a magyar történelem egyik legnépszerűbb, legendákkal leginkább övezett uralkodója. Az „igazságos” királyról mindenkinek a hódításai, a fekete sereg, a reneszánsz udvari pompa vagy éppen a felesége, Aragóniai Beatrix jut eszébe.
Van azonban Mátyás életének egy olyan fejezete, amelyről a történelemkönyvek ritkábban mesélnek. Ez a történet nemcsak az uralkodó magánéletébe enged bepillantást, hanem egy különleges emlékműhöz, a Corvin-kúthoz is elkalauzolja a múltidéző utazókat.
A boroszlói szerelem és a törvénytelen trónörökös
Mátyás király magánéletét végigkísérte a legnagyobb uralkodói átok: a törvényes utód hiánya. Első felesége, Podjebrád Katalin fiatalon, gyermekágyi lázban halt meg, második felesége, Beatrix királyné pedig nem tudott gyermeket szülni neki. Mátyás azonban nem maradt utód nélkül. 1470-ben, a csehországi hadjáratok idején, Boroszlóban (a mai Wrocławban) megismerkedett egy polgári származású, gyönyörű osztrák lánnyal, Edelpeck Borbálával.
A találkozásból mély, éveken át tartó szerelem szökkent szárba. Borbála követte a királyt Magyarországra, és Budára, majd a főurak elől elrejtve, Besztercebányán élt. Ebből a titkos, házasságon kívül született 1473-ban Corvin János.
Mátyás imádta a fiát, és miután nyilvánvalóvá vált, hogy Beatrixtól nem születik gyermeke, mindent feltett arra, hogy a törvénytelen, eltitkolt fiút elismertesse trónörökösként. Bár hatalmas vagyonokat és címeket íratott a nevére, a főurak és Beatrix intrikái miatt Corvin Jánosból végül soha nem lett magyar király.
A kút, amely egy herceg nevét őrzi – és a zsebünkben is ott lapul
A történelem viharai és a hódítások után kevés olyan kézzelfogható emlék maradt ránk, amely közvetlenül ehhez a romantikus, mégis tragikus uralkodói sarjhoz köthető. Az egyik legkülönlegesebb ilyen épített örökség a Dunántúlon található, és a helyiek a mai napig Corvin-kútként vagy Mátyás-kútként emlegetik.
A kutateredetileg a vadászatok és a dunántúli utazások során használták, hiszen a tiszta vizű forrás fölé emelt építmény biztosította a pihenést a királyi kíséret számára. Amikor Mátyás elismerte fiának Corvin Jánost, a herceg birtokokat kapott a régióban, és a népnyelv az ő nevét, illetve a Hunyadi-család címerállatát, a gyűrűt tartó hollót (Corvus) kapcsolta össze az építménnyel.
Ehhez a kúthoz kötődik a magyar történelem egyik legizgalmasabb legendája is: úgy tartják, hogy egykor víz helyett bor folyt belőle.
A korabeli pápai követ, Bartolomeo Maraschi elképedve jelentette Rómának, hogy a nagy ünnepségek és udvari bálok idején a király parancsára fehér- és vörösbor bugyogott a kútból. Csodáról persze nem volt szó, csupán a zseniális reneszánsz mérnöki tudományról: a palota feletti domboldal borospincéiből a gravitáció segítségével, titkos csőrendszeren át vezették a nemes nedűt a kútba, hogy ezzel kápráztassák el a külföldi diplomatákat.
A műemlék jelentőségét és kulturális értékét jól mutatja, hogy mindannyian nap mint nap találkozunk vele, még ha nem is tudatosul bennünk: a magyar 1000 forintos bankjegy hátoldalán ugyanis pontosan ennek a pompás Corvin-kútnak a képe látható, miközben a előoldaláról maga a büszke apa, Mátyás király tekint vissza ránk.
Bár az évszázadok során a kút és környezete többször megrongálódott, a helyreállításoknak köszönhetően ma is látogatható, és igazi zarándokhellyé vált a történelem szerelmesei számára.
Mi lett a fiú sorsa?
Bár a korona elúszott, Corvin János élete nem telt el nyomtalanul. A Jagelló-uralkodó, II. Ulászló végül Horvátország és Szlavónia bánjává nevezte ki. Ezzel a herceg új életet kezdett délen, ahol a korszak egyik legbefolyásosabb horvát dinasztiájával került közvetlen rokonságba, miután feleségül vette Frangepán Beatrixot. Házasságából két gyermeke is született.
1504-ben egy portyázó török seregtől súlyos vereséget szenvedett, és bár a fogságba esést elkerülte, a harctéren tomboló pestisjárvány végzett vele. Halálával végleg leáldozott a Hunyadi család csillaga, gyermekei ugyanis nem sokkal élték túl őt.
Kapcsolódó: Mátyás családjában mindenkinek különleges sors jutott, ez alól édesanyja sem volt kivétel.
