Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Kevesen tudják, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található Nyírvasvári közelében, a Bátorligeti ősláp területén egy húsevő növény él. A kereklevelű harmatfű a földtörténeti múltból maradt fenn.
Az apró növény ragadós nedvével ejti csapdába a rovarokat, ám nemcsak ez teszi különlegessé, a Kárpátokból élő népek között számos gyógyhatásáról is ismert.
Ez a húsevő növény az Alföldön él
A Nyírvasvári község közelében elterülő Bátorligeti ősláp a Föld egyik legősibb, jégkorszak utáni maradványlápja. Arról, hogy ez az otthona a kereklevelű harmatfűnek, nemrég Kiss Róbert Richard turisztikai szakújságíró beszélt a Retro Rádióban.
Ez egy apró rovarevő növény, amely ragacsos nedvével csapdába ejti a rovarokat. Maradványfajnak is nevezik, mert a földtörténeti múltból fennmaradt különleges növény
– idézte a szakember szavait a Világszám.
A több mint 50 hektáron elterülő Bátorligeti ősláp fokozottan védett természetvédelmi területen fekszik, ezért csak előzetes engedéllyel, kísérővel, a kijelölt tanösvényeken járható be. Azoknak a szerencséseknek, akiknek módjuk nyílik felkeresni, egyedülálló élményben lehet részük, hiszen
egyedi mikroklímájának köszönhetően Magyarország egyik leggazdagabb és legváltozatosabb növény- és állatvilága maradt fenn itt.
Az őslápról 1882-ben jelent meg az első írásos dokumentum, majd 1914-ben Tuzson János, a Pázmány Péter Tudományegyetem tanára hívta fel a figyelmet arra, hogy a területen teljesen eltérő jellegű növény- és állatvilág keveredik.
Ragacsos nedveivel öl
A kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) a harmatfűfélék (Droseraceae) legelterjedtebb faja, amely Észak-Európától Szibérián át Észak-Amerikáig szinte az egész észak féltekén honos, elsősorban mocsarakban, tőzeglápokban él. A mindössze 5-15 centiméter magas növény Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint. Különös ismertetőjegye, hogy tőlevélrózsával és füzéres forgó virágzattal rendelkezik.
4-10 mm hosszú levelei kerekdedek vagy haránt elliptikusak, épek, szétterülők, felszínük vörhenyes mirigyszőrökkel fedett, melyek ragadós anyagot választanak ki.
A növény magyar elnevezése éppen erre utal: a leveleken lévő szőrök csúcsán úgy csillognak a cseppek, mint a harmat. A rovarokat a növény élénkvörös színe, valamint a leveleit borító csillogó, cukortartalmú anyag vonzza.
Bár méreténél fogva csak kisebb példányokat tud elejteni, technikája igen hatékony. Amikor áldozata hozzáér egy szőrhöz, az hozzáragad, ezért a rovar megpróbál szabadulni tőle. Ezzel azonban csak azt éri el, hogy több szőr csapdájába kerül.
A növény érzékeli a vergődést, így a többi szőr, majd végül a levél is a rovar felé kezd hajlani. Az ilyesfajta helyváltoztató mozgást a szaknyelv tigmotropizmusnak nevezi. Elejtése után a kereklevelű harmatfű enzimekkel bontja le a leveleire ragadt rovart, miközben testéből nitrátokat és más tápanyagokat von ki.
Több gyógyhatása is ismert
A népiesen napharmatnak és verítékfűnek is nevezett növényben lévő hatóanyagoknak görcsoldó, köhögéscsillapító, antibakteriális és enyhe köptető hatást tulajdonítnak. A népi gyógyászatban
önmagában vagy más köhögéscsillapító hatású drogokkal együtt gyógyteának elkészítve vagy alkoholos kivonat formájában makacs, száraz köhögés, hörghurut, szamárköhögés és asztma kezelésére használják,
friss nedvével a Kárpátokban élő népek tyúkszemet és szemölcsöt gyógyítanak.
Mivel erős hatású drognak számít, használata kellő óvatosságot igényel. Mellékhatásai között a bőrkiütés, a nyálkahártya-irritáció, a hányinger, sőt a véres a hasmenés is szerepel. Ajánlott napi adagja 3 gramm levél, vagy azzal egyenértékű kivonat.
Kapcsolódó: A világ öt legbüdösebb növényéről korábbi cikkünkben írtunk.
