Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Bár a II. világháború során egy bombatalálatban szinte teljesen megsemmisült, a Budavári Sikló négy évtizeddel később modernizált formában tért vissza, és a turisták nagy kedvencévé vált. Ma már nemcsak a Budai Vár jelképe, hanem egyben Budapest szimbóluma is.
A magyar főváros egyik legrégebbi közlekedési eszközének számító Budavári Sikló 1870 óta köti össze a Duna-partot, vagyis a Clark Ádám teret a Budavári palotával, 1987 óta pedig az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel. Kevesen tudják azonban, hogy milyen gazdag történettel rendelkezik.
Igazi kuriózumnak számított a Budavári Sikló
Az eredetileg Budai Hegypályának nevezett Budavári Siklót 1870. március 2-án adták át. Ötlete Széchényi István fiától, Széchenyi Ödöntől származott, aki a lyon-i kötélvasút mintájára kezdeményezte megépítését, hogy könnyebb legyen a Várban működő minisztériumok, illetve a Várszínház megközelítése.
Ez volt a második ilyen szerkezet Európában.
A gőzhajtású, kötélvontatású vasút terveit Jaruszek Ödön készítette, majd azokat Wohlfahrt Henrik véglegesítette, aki a kivitelezésért is felelt. Impozáns indítócsarnokát a Clark Ádám tér végén építették meg, itt kaptak helyet a gépészeti berendezések, valamit a sikló mozgatásáért felelős gőzgép is.
A világháborúban lebombázták
A Budavári Siklót a II. világháború során, 1944. december 20-án bombatalálat érte. A felső épület és az ott lévő kocsi teljesen megsemmisült, és csak az alsó épület, illetve a gőzgép maradt ép. A háború után nem állították helyre, hanem elbontották.
A siklót végül csak 1986-ban építették újjá, immár a kor technikai követelményeinek megfelelő villanymotoros meghajtással, ugyanakkor a műemléki környezethez illő üvegépületekkel. Ekkor került a felső állomásra a vonóberendezés, amelyet egy közel 3 méteres átmérőjű tárcsa hajt.
Két, háromlépcsős kialakítású kocsija a Gellért és a Margit nevet kapta,
ezeket ingaszerűen kötötték össze: miközben az egyik felfelé közlekedik, a másik lefelé tart. Az egyenként 24 fős befogadóképességű kocsik mindössze 95 másodperc alatt teszik meg az 50 méteres szintkülönbséget leküzdő utat, miközben az utasok különleges perspektívából élvezhetik Budapest látképét.
Kapcsolódó: Budapest egy másik közismert szimbólumának, a Királylány-szobornak is érdekes a története.
