Elhagyott épületek Budapesten: ezek az urbexesek kedvencei

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Amikor régi épületeket szemlélünk, akár ókoriak, akár a múlt században épültek, legyenek templomok, kastélyok vagy pincejáratok labirintusai, talán sokunknak eszébe jut, vajon milyenek voltak azok az emberek, akik ezeken a köveken lépkedtek, mi járt a fejükben, amikor pont ott álltak, ahol mi? Budapesten is bőséggel találunk olyan elhagyott épületeket, amelyek történetek sokaságát mesélik, ha kíváncsiak vagyunk rájuk, és figyelünk.

Remek alkalom lehet a múltidézésre, ha különböző rendezvények alkalmával ellátogatunk például a kőbányai pincerendszerbe, de olykor szoktak ismeretterjesztő sétákat szervezni a kelenföldi hőerőműbe is, így akit érdekel a történelem, elmerülhet a ma már szellemjárta folyosók titkaiban.

Elhagyott paloták és kastélyok Budapesten

Budapest talán kevésbé ismert épületei közé tartozik a III. kerületben található kastély, amelyet még Zichy Miklós építtetett az 1740-es években. Az évszázadok során a barokk épület számtalan funkciót ellátott: a szabadságharc idején például ez volt a hadsereget ellátó Országos Ruházati Bizottmány központja, később textilipari tevékenységet folytattak itt, majd végül a 70-es években kezdték felújítani. Sajnos azonban akadnak még részei, amelyek renoválásra várnak. 

A Reáltanoda 12. szám alatt található a Kincsem Palota, amely természetesen a világhírű versenylóról kapta a nevét. A hosszú éveken át omladozó épület egykor szebb napokat is megélt, anno Blaskovich Ernő, Kincsem tulajdonosa építtette 1878-ban.

A palotában gyakran megfordultak arisztokraták, uralkodók és gazdag polgárok is: egy legenda szerint még a pápa is tiszteletét tette itt, hogy megtekintse a csodálatos állatot. A palotát 2022-ben újították fel, és exkluzív rendezvényhelyszín lett belőle. 

Hátborzongató épületek Budapesten is vannak

A Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda, vagy ahogy mi ismerjük, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet épülete valóban hátborzongató látvány. Az elképesztő méretű intézmény 1868. december 6-án nyitotta meg kapuit: kezdetben 300, majd később 500 pszichiátriai beteget ápoltak itt, 2007-es bezárásakor 849 fekvőbeteg ágy volt a kapacitása. A ma már misztikusnak ható épületegyüttes óriási, az Országház után a második legnagyobb Budapesten. 

A kőbányai pincerendszer szintén izgalmas látnivaló, Budapest egyik legnagyobb földalatti építménye, összesen 32 km hosszú a rendszer. Talán nem véletlen, hiszen innen termelték ki többek között a Parlament, a Margit híd és a Mátyás templom köveit is. A második világháború alatt  óvóhelyként szolgált, illetve itt szerelték össze a csepeli repülőgyár gépeit is. 

Az art deco és neoklasszicista stílusú, Borbíró Virgil által tervezett kelenföldi hőerőmű ikonikus a maga nemében. 

A kapcsolóterem elképesztő üvegteteje még ma is sok alkotót megihlet, így nem csoda, ha több filmben is találkoztunk vele.

Az erőmű egyébként ipari műemlék, 2005-ben zárták be végleg és csak igen ritkán látogatható, ezért ha lehetőségünk van rá, ne habozzunk, és járjuk be ezt a különleges épületet.  

Magyarországon máshol is akadnak szellemfalvak: ha szívesen olvasnál az egyikről, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.