Titokzatos középkori legelőt rejt ez a magyar erdő

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Nehéz elképzelni, hogy sok száz évvel ezelőtt miként nézhetett ki Magyarország, amikor a városok még nem terjeszkedtek olyannyira el a legelők, erdők, ligetek kárára.

A Tolna vármegyei Bogyiszló határában, Kasztónál fekszik egy nem egészen 90 hektáros terület, melyhez hasonló kevés van másutt az országban, tölgyes legelőnek nevezik. Mintha fél évezreddel visszább cseppentünk volna az időben: egykor ugyanis szinte az egész országot ehhez hasonló területek borították. 

A kasztói tölgyes a maga nemében szinte páratlan, az ország alig 5000 hektárnyi területet elfoglaló fás legelőinek egyike, kis maradványa azon erdőkultúráknak, ahol a legeltetett jószágok miatt csak a gyorsan növő fák tudtak kifejlődni. Az alábbi videó segítségével te is bebarangolhatod:

Nem minden erdő volt sűrű Magyarországon

Egy földút vezet erre, majorságok és tanyák között. Azt, hogy bármi is van a fák mögött, semmi nem sejteti: aki nem célirányosan érkezik, vélhetően elhalad mellette. A rendszerváltást követően védetté, majd később helyi védettségűvé alakított ligetben egykor pásztorok pihenhettek meg. Juhokat legeltettek, disznókat makkoltattak a kocsányos tölgyek aljában. 

Idézőjel ikon

A külterjes állattartás visszaszorulásával azonban az ehhez hasonló ligetes tölgyesek eltűntek,

a legelő nyájak híján ugyanis a cserjék megerősödtek, volt idejük és lehetőségük fákká cseperedni. Az erdőirtások és a szántóföldek kialakítása szintén nem kedvezett ezeknek a furcsa kis erdőknek. 

A ritkásan álló, akár 5-6 méter széles törzsű kocsányos tölgyek azonban még mindig állnak. 

Az őstölgyes mellett kiállított információs tábla szerint a falubeliek, még a legidősebb lakók is úgy emlékeznek, hogy a fák már az ő gyermekkorukban is ekkorák voltak. Évről évre száradnak ki egymás után. Göcsörtös ágaik rovarok és emlősök tucatjainak adnak otthont, ágaik között egerészölyvek, seregélyek, harkályok, pelék és denevérek laknak. 

Egy másik erdőben - igaz Svédországban - egy elfeledett körhinta áll a fák között: története sokkal különlegesebb, mint azt elsőre gondolnánk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.

Offline

Titokban ide vonult vissza a Horthy-korszak elitje: elképesztő luxusban pihentek a leggazdagabb magyarok a Kékestetőn

Bár a Horthy-korszak csillogásáról a legtöbbeknek a budapesti paloták vagy a Balaton-parti korzók jutnak az eszébe, a korszak leggazdagabb magyarjai, politikusai és művészei a nyilvánosság elől a Mátra fenyveseibe menekültek. A Kékestetőn az 1930-as években felépített monumentális Nagyszálló és szanatórium a korát messze megelőző, elképesztő luxust kínált. Az ország legelső gyógyszállója fűthető, nyitható üvegtetős medencével, pazar napozóteraszokkal és diszkrét eleganciával várta a kiváltságosokat, akik a tiszta hegyi levegőn nemcsak gyógyulni akartak, de birodalmi kérdésekről is döntöttek a felhők felett.

Világom

Derékszögben keresztezi egymást a Welne és a Nielba folyó, vizük mégsem keveredik: te is láthatod a szokatlan jelenséget

Lengyelország nyugati részén, a történelmi Pałuki vidéken található egy olyan vízügyi különlegesség, amely évtizedek óta felkelti a turisták és a természeti érdekességek iránt érdeklődők figyelmét. Wągrowiec városában ugyanis a Wełna és a Nielba folyó szinte derékszögben keresztezi egymást, miközben vizeik alig keverednek össze.

Offline

Még a kandalló is féldrágakőből készült a legnagyobb orosz múzeumban: az Ermitázsban találkozott Katalin cárnő a szeretőivel

Oroszország legfontosabb kulturális fellegvára, a szentpétervári Ermitázs ma a világ egyik legnagyobb múzeuma, ahol lépésről lépésre lenyűgöző luxus és felbecsülhetetlen értékű műkincsek fogadják a turistákat. Kevesen tudják azonban, hogy a monumentális épületegyüttes eredetileg Nagy Katalin cárnő privát „remetelakának” készült, ahol az uralkodónő elmenekülhetett a világ elől. A féldrágakövekkel díszített, aranyozott termek mélyén a cárnő a legféltettebb titkait őrizte, és itt bonyolította le legendás, az egész birodalom sorsát alakító titkos szerelmi légyottjait is.

Életem

Így tölti napjait az óceánjáró hantavírus miatt karanténba vonult utasa – alig van túl a felén

Ami egy életre szóló, lenyűgöző antarktiszi és atlanti-óceáni expedíciónak indult Jake Rosmarin amerikai influencer számára, az a modern tengerjárás egyik legbizarrabb egészségügyi karanténjával végződött. Miután a luxus-óceánjárón felütötte a fejét a veszélyes hantavírus, a hatóságok azonnali és drasztikus intézkedéseket rendeltek el, hogy megfékezzék a vírus terjedését.

Mindennapi

Változik a kata: így írnák át a kedvezményes adózás szabályait

A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata 2022-ben került kivezetésre a magyar adórendszerből. Kármán András pénzügyminiszter június 1-jén úgy nyilatkozott, hogy a Tisza-kormány már 2027-ben vissza akarja vezetni a szélesebb körben elérhető katás adózást.