Amikor még nem volt gond az óraátállítás: így keltek az emberek időre régen

Olvasási idő kb. 3 perc

Telefon, tablet, okosóra, elektromos vagy analóg ébresztők – akkor is rikoltanak, ha még órákig szívesen húznánk a lóbőrt. Persze megoldás létezik: benyomjuk a szundit, kirántjuk a konnektorból a makacsan zenélő órát, vagy csak szimplán a falhoz vágjuk, bízva abban, hogy nem találjuk el vele egyik családtagunkat sem. Évszázadokkal ezelőtt azonban, amikor ezek az eszközök még nem léteztek, az emberek egészen más módszereket használtak arra, hogy időben felkeljenek.

Ezek közül sok ma már furcsának hat, akár meg is mosolyogjuk, mégis, igen hatékonyan működtek, amikor szükség volt rájuk, és nem volt kéznél a kakas, hogy a kukorékolásával jelezze a napfelkeltét.

Ezek voltak az ősi ébresztők

Noha az ember alvási ciklusa a nap járásához igazodott régen, mégis voltak alkalmak, amikor ennél pontosabban kellett mérni az időt, akár már az ókorban is. Kínában például léteztek olyan gyertyák, amelyeken jelölések mutatták az idő múlását, és ha leégett addig a gyertya, egy tű hullott ki belőle egy tálcába. 

Az ókorban nemcsak a kakas kukorékolására ébredhettek az emberek, akadtak kifinomultabb módszerek is
Fotó: Dag Sundberg / Getty Images Hungary

Használtak tömjén füstölőket is hasonló módon: ez úgy működött, hogy a pálcára vékony fonálra fűzött apró gömböket tettek, és amikor a füstölő leégett addig, a gömb leesett és zajt csapott, és erre ébredtek az emberek.  

Az ókori Görögországban vízzel működő időmérő eszközöket, klepszidrákat használtak. Állítólag az első, ébresztőként működő prototípust nem más, mint Platón készítette. 

Az első mechanikus órák a 13-14. század fordulóján készültek, ezek már dallamot is játszottak – déli harangszó mintájára, a 15. század végére pedig a házi faliórákban is megjelentek az ébresztők. 

Foglalkozássá vált az emberek ébresztése

Az ipari forradalom kezdetével egyre nagyobb hangsúlyt kapott, hogy a dolgozók időre járjanak munkába, hiszen, ha valaki később ért oda a futószalaghoz, az lelassította a termelést, és egyetlen ember késése komolyan befolyásolhatta egy rendelés elkészültét. Ekkor vált szükségessé a knocker upperek, vagyis a felkoppintók, felkopogtatók munkája. 

Az ipari forradalom idején a felkopogtatók ébresztették a korán munkába indulókat
Fotó: Wikimedia Commons

Kezdetben olyan iparvárosokban jelentek meg a felkopogtatók, mint Leeds, Manchester, Sheffield vagy Kelet-London. Ezek az emberek akár egész éjjel is ébren voltak, és már hajnali háromkor kezdték ébreszteni a munkásokat. Annyit tettek, hogy egy hosszú bot segítségével addig kocogtatták az ablakot, amíg valaki ki nem nyitotta: így mentek biztosra, hogy az illető valóban felkelt-e.  

A felkopogtatók egy része bambuszból készült botot használt, mert az könnyebb volt, és arra is kisebb volt az esély, hogy erőteljesebb mozdulattal véletlenül betörjék az ablakot. Aztán akadtak olyanok is, akik cső segítségével borsószemeket lőttek ki az ablakokra, és ezzel ébresztették a lakókat

A szolgáltatás ára igen olcsó volt, viszont a felkopogtatók akár egész városrészeket is bejártak, hogy minden ügyfelük időben odaérjen a munkába. Az 1920-as évekre a szakma teljesen eltűnt, mivel az ébresztőórák addigra már széles körben elterjedtek, és megfizethetővé váltak. 

Ha a középkori alvási szokásokról is szívesen olvasnál, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Rákot okozhat egy fontos vitamin, ha így szeded

A B12-vitamin a sejtosztódáshoz elengedhetetlenül szükséges. Azonban a nem megfelelően működő sejtek osztódását is serkenti, a kutatók pedig összefüggést látnak a B12-vitamin magas szintje és a daganatos megbetegedések között.

Testem

Sürgősen fordulj orvoshoz, ha ilyen a légzésed: rejtett okai lehetnek

A nehezedő légzést vagy a hirtelen fellépő fulladásérzést sokan hajlamosak a stresszre, a pánikra vagy a rossz kondícióra fogni, ám a szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ez a tünet komoly veszélyeket rejt. A nehézlégzés mögött a tüdőbetegségeken kívül akár súlyos szívelégtelenség, vérszegénység vagy infarktus is állhat. De mikor tekinthető ártalmatlannak a kifulladás, és melyek azok a drámai kísérőtünetek, amelyek esetén egyetlen másodpercet sem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni?

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.