Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mióta elindult az eredeti Star Trek 1966-ban, 13 sorozat összesen 954 epizódja jelent meg, számos filmmel és egyéb produktummal kiegészítve. A sci-fi-franchise mindig is híres volt arról, hogy nem riadt vissza politikai, filozófiai témák megtárgyalásától. Február 5-től új sorozat bizonyíthatja be, hogy ez ma is így van.
„Ezt nem teheted meg” – mondta Martin Luther King, amikor a Nyota Uhurát játszó színésznő, Nichelle Nichols megosztotta vele, hogy otthagyja a Star Treket a sorozat első évadja után. „Hát nem látod, mit ért el ez a sorozat? Először látnak minket az egész világon úgy, ahogy mindig is kellett volna” – mondta a színesbőrük egyenlőségéért harcoló aktivista.
Egy ikonikus Star Trek-pillanat
Nichols végül meggondolta magát, pedig korábban már felkereste Gene Roddenberryt, és közölte vele elhatározását. A sorozat alkotója természetesen megpróbálta meggyőzni, hogy maradjon, végül abban maradtak, hogy Nichols a hétvégén átgondolja a dolgot, és hétfőn hozza meg a végleges döntést. A színésznő szombat este elment egy jótékonysági eseményre, amelyet az NAACP (National Association for the Advancement of Colored People – Országos Szövetség a Színesbőrűek Felemelkedéséért) rendezett. Itt találkozott Martin Luther Kinggel, aki meggyőzte, ne hagyja ott a sorozatot.
„Ez az egyetlen tévéműsor, ami miatt a feleségemmel megengedjük a gyerekeinknek, hogy fennmaradjanak este.”
És milyen jól tette Nichelle Nichols, hogy folytatta a munkát Gene Roddenberryvel. Ha akkor, az első évad végén távozik, hogy megpróbálja beteljesíteni régi álmát: befutni a Broadway-en, sosem szerepelhetett volna a Star Trek egyik ikonikus jelenetében.
Egy olyan jelenetben, amelyet ma már fontos mérföldkőként tartanak számon a bőrszínen alapuló előítéletek felszámolásában. Noha Martin Luther King nem láthatta már (1968. április 4-én meggyilkolták) a Platón mostohagyermekei című, eredetileg 1968. november 22-én levetített epizódot, bizonyára tetszett volna neki. Ugyanis ebben a részben
csókolta meg először egymást Amerikában a televízió képernyőjén egy fehér és egy színesbőrű színész.
Történelmi pillanat volt, amit az is mutat, hogy az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága mindössze egy évvel korábban törölte el a különböző rasszokba tartozó emberek közötti párkapcsolatokat tiltó törvényt. Uhura és Kirk kapitány csókja azonban így is bátor volt: az NBC tévécsatorna nem is vállalta föl teljes mellszélességgel. Az epizód sugárzása után siettek leszögezni: William Shatner és Nichelle Nichols ajka nem ért egymáshoz.
Nichols később elárulta: igenis egymáshoz ért.
Hidegháború, rasszizmus, egyenlőtlenségek
Nem ez volt azonban az egyetlen fontos társadalmi, politikai vagy filozófiai kérdés, amelyet a Start Trek felvállalt. Maga az alaphelyzet, a világ, amelyben a Star Trek játszódik, egyfajta állásfoglalás a szabadságjogok és a baloldaliság mellett. A téma kutatói egyetértenek abban, hogy Gene Roddenberry víziójára egyértelműen nagy hatást gyakorolt Karl Marx munkássága, és a meg sose valósuló szocializmus eszméje. Ahogy Patrick Stewart mondja Jean-Luc Picard kapitány bőrébe bújva Az új nemzedékben, amikor találkozik egy 20. századi céges vezetővel:
„az emberek már nem megszállottjai a dolgok felhalmozásának. Sikerült megszüntetnünk az éhezést, a nélkülözést és a birtoklás iránti vágyat”.
„Mi lehet akkor az élet célja” – kérdezi az üzletember. „Hogy jobbá tegyük magunkat, és élvezzük az életet” – válaszolja erre Picard.
Az eredeti sorozat bőven válogathatott a kényes, feldolgozásra, diskurzusra érdemes kérdések között: hidegháború, rasszizmus, egyenlőtlenségek, vietnámi háború. Az utolsó csatatér című epizód például két hasonló kinézetű fajról szól, amelyek egyazon bolygón élnek, ám egymás halálos ellenségei – pusztán azért, mert egyikük testének a bal, a másikuk testének a jobb oldala fekete (a másik pedig fehér).
Végül szinte teljesen kiirtják egymást, ám a két faj egy-egy utolsó túlélője még ezt látva sem tud lemondani az ellenségeskedésről.
A Piszkos kis háború című epizód egyértelműen a vietnámi beavatkozás és a hidegháborús fegyverkezési verseny kritikája – nem véletlenül születik meg a Föderáció Elsődleges Irányelve, amely kimondja: tilos beavatkozni egy másik civilizáció természetes fejlődésébe.
Az MI-problémái 1992-ben
A későbbi sorozatok is folytatták a fontos kérdések megvitatását. A Star Trek: Új nemzedék egyik epizódja (Ahol bűn másnak lenni) például a nemi identitás problémáit járja körül – 1992-ben. Ugyancsak Picard kapitányék foglalkoznak sokak kedvenc szereplője, Data kapcsán a mesterséges intelligencia megítélésének, jogainak kérdésével, miközben a „Mitől ember egy ember?” a rabszolgaság fölött is ítélkezik.
A Star Trek: Voyager Emlékek című része arról szól, hogy mennyire máshogy láthatnak, láttathatnak egy konfliktust a győztesek, mint a vesztesek; és hogy milyen torz tud lenni az így keletkező narratíva. A Deep Space Nine a háború és a fegyveres konfliktusok témáit járja gyakran körbe: poszttraumás stressz (Fél lábal a valóságban), a háború és a katonai megszállás borzalmai, valamint
annak az eldöntése, hogy milyen amorális tetteket lehet megcselekedni a „jó cél” érdekében (Sápadt holdfényben).
Az összes Start Trek-sorozat „woke”
A franchise újabb sorozatai is igyekeztek megtartani a Star Trek ezen sajátosságát. A Star Trek Discovery, a Picard és a Különös új világok egyes epizódjaiban is megjelennek progresszív, balos értékek. Paul Stamets és Hugh Culber házassága a Discoveryn, Sylvia Tilly spektrumzavara, a Star Trek-univerzum első nembináris karaktere, Adira Tal. Bizonyos jelenetek persze olykor vitákat is kiváltanak. Például Stacey Abrams demokrata politikus és aktivista felbukkanása, mint az egyesült Föld kormányának vezetője a 4. évad záróepizódjában, vagy a Különös új világok első része, amely az USA Capitoliumának 2021. január 6-i ostromát a harmadik világháború első eseményeként ábrázolja.
A Magyarországon február 5-én rajtoló új Star Trek-sorozat, a Csillagflotta akadémia is tovább halad a kijelölt úton – annak ellenére is, hogy ez sokaknak nem tetszik. Elon Musk például túlságosan „woke”-nak ítélte az első epizódokat, kritizálva, hogy egyes szereplők nem elég vékonyak. Hasonló véleményének adott hangot a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes és fehér nacionalista Stephen Miller, a Fehér Ház politikai kabinetfőnöke is. Pedig, ahogy a fentiekből is kiderülhetett:
a Star Trek mindig is „woke” volt.
A Csillagflotta akadémia a nem heteró kapcsolatok megjelenítésével, a tradicionális női szépségideálok megtagadásával, multikulturális hátterű karaktereivel ebből a szempontból pontosan ott folytatja, ahol Uhura és Kirk kapitány 1968-ban abbahagyta.
Nemcsak a Star Trekről nem tudják sokan, hogy köze van a baloldalisághoz: George Orwellt is sokan félreétik.
