Mióta elindult az eredeti Star Trek 1966-ban, 13 sorozat összesen 954 epizódja jelent meg, számos filmmel és egyéb produktummal kiegészítve. A sci-fi-franchise mindig is híres volt arról, hogy nem riadt vissza politikai, filozófiai témák megtárgyalásától. Február 5-től új sorozat bizonyíthatja be, hogy ez ma is így van.
Egy ma már mindennaposan használt közlekedési eszközünk, a bicikli kiemelt szerepet kapott a nők egyenjogúságának kivívásában. Megnéztük, miben volt más kezdetben a férfi és a női kerékpár.
„A nők fizikailag nem képesek rá, hogy maratont fussanak.” Ez angolul így hangzik: „Women are not physiologically capable of running a marathon.” Kilenc szó. Kilenc szó, ami jól jellemzi, mit gondoltak 1966-ban a nők helyzetéről, képességeiről, helyéről. Ezt unta meg végleg Roberta „Bobbi” Gibb.
A nők világszerte kisebb arányban vannak jelen vezető pozícióban az üzleti életben. Mi ennek az oka, és mi történik, ha mégis egy nőé lesz a vezető szerep?
A Mars és Vénusz sorozat köteteit a világ több mint 40 országában, 30 millió példányban adták el, a sorozat népszerű írója most új gondolattal hozakodott elő a férfi-női különbségeket illetően. Szerinte a stressz kezelésében keresendő a titok. Egy kutató viszont szembeszáll ezekkel az irányokkal, szerinte nem különbözünk olyan sok mindenben.
Ki hallott már olyat, hogy valaki eljegyzési gyűrűt vegyen saját magának? Nos, Heather Bien újságíró pontosan ezt tette 32 évesen. Élete legjobb döntésének bizonyult, olvasd el, miért!
Míg korábban híres művésznek, politikusnak vagy sportolónak kellett lenni ahhoz, hogy széles körű érdeklődésre tarthasson számot az életed, addig manapság bárki a nyilvánosság színpadára léphet. Elmehet egy valóságshow-ba, posztolhat a Facebookon, indíthat blogot vagy YouTube-csatornát. Ha mindenki megnyilvánulhat, egy idő után akkora lesz a zaj körülöttünk, hogy elveszítjük a képességünket a jelentős és a jelentéktelen történetek megkülönböztetésére? Vagy inkább örülnünk kellene, hogy végre olyan marginalizált tapasztalatok is láthatóságot kaphatnak, mint a menstruáció, a zaklatási ügyek vagy a kisebbségi emberek élményei? Meg tudunk oldani problémákat azzal, hogy elbeszéljük önmagunkat? Vagy az uralkodó normák helyett mindig csak újabbakat hozunk létre? Erről kérdeztem Gács Anna egyetemi docenst, az A vágy, hogy meghatódjunk című esszékötet szerzőjét.
A trianoni békeszerződés története nemcsak a diplomáciai dokumentum aláírását foglalja magában. A háborús összeomlás, a megszállások és a korszak összes rossz emléke sűrűsödik benne. Milyen szerepet játszottak ebben a nők? Milyen új terheket rakott rájuk, és hogyan küzdöttek meg velük?
Egyenlő GYES mindkét szülőnek, egyenlő fizetések és lelkesen visszafoglalkoztatott kisgyerekes anyák? A jó hír: ez nem utópia. A rossz: a magyar nőknek mégiscsak az. A NØ – Skandináv Női Fesztiválon jártunk.
Környezetemben van néhány nő, akik valahogy elvesztek félúton: férfiasság és nőiesség között próbálják megtalálni, felébreszteni és elfogadni magukban a nőt, megtapasztalni annak természetszerű szépségét – nem sok sikerrel. Női testbe bújt fiúk ők, akiknek szemmel láthatóan kényelmetlen ez a jelmez. Dr. Kunsági Andrea pszichológust kérdeztük a probléma gyökeréről és feloldásáról, női szerepekről és a női örökségről.
