Miért hívják januárnak a januárt? – Innen kapták a nevüket a hónapok

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Gondoltál már arra, hogy miért pont januárral kezdődik az év, vagy honnan erednek a hónapok elnevezései? A mai naptárunk szavai nem véletlenül alakultak ki: istenek, császárok, ünnepek és számok emlékét őrzik.

A hónapok eredetéről és a naptár kialakulásáról az almanac.com közölt részletes összefoglalót.

Így alakult ki a hónapok neve

A ma használt Gergely-naptár gyökerei az ókori Rómáig nyúlnak vissza. A legkorábbi római naptárban még nem is létezett minden hónap. A téli időszakot „holt időnek” tekintették, amikor sem az államigazgatás, sem a hadsereg nem működött aktívan. Ezért csak a márciustól decemberig tartó időszakot nevezték el.

Istenek, császárok, ünnepek és számok emlékét őrzik a hónapok nevei
Fotó: mbbirdy / Getty Images Hungary

A január és a február később került előre

Január nevét Janusról, a kezdetek és átmenetek kétarcú római istenéről kapta, aki egyszerre tekintett a múltba és a jövőbe. Február elnevezése egy megtisztuláshoz kötődő ünnepből ered, hiszen ebben az időszakban a rómaiak rituális tisztulással készültek az új évre.

A naptár komoly átalakuláson ment keresztül Julius Caesar idején, amikor bevezették a nap járásához igazodó rendszert és a szökőéveket. Ekkor került az év elejére január és február, valamint ekkor alakult ki a 12 hónapos év rendje. Caesar halála után az addigi Quintilist júliusra nevezték át, később pedig Augustus császár nevét kapta az augusztus.

Szeptembertől decemberig ma is számokra utaló elnevezéseket használunk

A szeptember elnevezése a latin septem szóból ered, amely a hetes számot jelöli. Ez arra utal, hogy az ókori rómaiak naptárában ez a hónap még az év hetedik időszaka volt. Az október neve az octo, vagyis a nyolc számnévből származik, a november kifejezés a latin novem – kilenc – szóra vezethető vissza, végül a december neve a latin decem, azaz tíz szóból alakult ki.

A későbbi császárok próbálták ugyan átnevezni ezeket, de ezek a változtatások nem maradtak fenn.

A ma ismert naptár végleges formáját a 16. században nyerte el, amikor a Gergely-naptár pontosította az év hosszát.

Hitted volna,hogy manapság még a naptárainkba is beférkőzhetnek a hekkerek? Ebben a cikkben erről írtunk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.

Testem

Éveken át rejtve maradhat ez a súlyos betegség: innen tudhatod, hogy gond van a májaddal

A májbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben évekig teljesen észrevétlenül, tünetmentesen fejlődnek a szervezetben. Mire a panaszok egyértelművé és zavaróvá válnak, a szerv károsodása gyakran már előrehaladott stádiumban van. Bár a májunk elképesztő módon képes regenerálódni, a nem alkoholos zsírmáj és a krónikus gyulladások csendben pusztítják a sejteket. Utánajártunk, milyen rejtett, hétköznapi tünetek – mint a makacs bőrviszketés vagy a koncentrációs zavarok – utalhatnak arra, hogy baj van, és melyek azok a kritikus laborértékek, amelyeket évente egyszer mindenkinek ellenőriztetnie kellene.

Offline

Gyászruhás esküvő a Habsburg-házban: Mária Terézia lánya fellázadt a kényszerházasság ellen

Mária Terézia udvarában a hercegnők sorsa elrendeltetett: politikai kényszerházasságok áldozataivá váltak. Kivéve egyet. A császárné imádott kedvence, Mária Krisztina főhercegnő volt az egyetlen, aki kivívta magának a jogot, hogy élete szerelméhez menjen hozzá. Az udvari intrikák és egy váratlan családi tragédia miatt azonban a történelem legkülönösebb menyegzője lett az övék: az ifjú pár és a teljes násznép tetőtől talpig fekete gyászruhában vonult az oltár elé. Utánajártunk a Habsburg-ház legnagyobb családi botrányának.

Önidő

Így változtatta gyermekparadicsommá Zebegényt a jótékony grófnő: a mesebeli házakat te is kibérelheted

Zebegény szívében rejtőzik egy utca, amelynek kék manzárdtetős, zöld kerítéses házain, ajtóin és házszámain sárgálló napraforgók díszelegnek. A mesebeli homlokzatok mögött a Dunakanyar legmeghatóbb titka lakozik. Az 1920-as évek végén egy főúri asszony, Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska – aki korábban az ország első csecsemőotthonát is létrehozta – ide költözött, megvásárolta a házakat, és egy varázslatos gyermekparadicsomot alapított. Az itt működő Virágegyletben a szegény sorsú kicsik korukat megelőzve tanultak környezettudatosságot és botanikát.