Ezért a veszélyes játékért rajongtak a királyok: két uralkodó is odavolt érte

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A középkori és kora újkori Európában egy különleges játék nyerte el az uralkodók tetszését. A real tennis, vagyis a mai tenisz elődje, nemcsak szórakozás, hanem presztízskérdés is volt a királyi udvarokban.

Ezt a sportot X. Lajos francia király és VIII. Henrik angol király is rajongásig szerette – írja a Smithsonian Magazine.

A tenisz régen veszélyes sportnak számított

A real tennis, korabeli nevén jeu de paume vagyis „tenyérjáték”  , eredetileg puszta kézzel, majd később kesztyűben zajlott. Bár sokban hasonlított a mai teniszhez, még izgalmasabb és veszélyesebb volt. A mérkőzéseket zárt, külön erre a célra épített pályákon játszották, ahol a labdát nemcsak a hálón keresztül lehetett átütni, hanem a falról visszapattanva is játékban maradt. A pályák ferde tetői, galériái és magas ablakai mind részt vettek a játékban, így a meccsek sokkal kiszámíthatatlanabbak voltak, mint a ma ismert teniszben.

Rézmetszet a 17. századi Franciaországból: így nézett ki a korai tenisz, a királyok sportja
Fotó: Charles Hulpeau / Wikimedia Commons

A labdák szorosra csavart gyapjúból, bőrből vagy vászonból készültek, és földdel vagy állati szőrrel töltötték meg őket. A kemény, változó méretű golyók komoly sérüléseket is okozhattak. Nem csoda, hogy bár a real tennis kevésbé volt halálos, mint a lovagi tornák vagy a vadászat, mégis több királyi tragédia fűződik hozzá. A legismertebb eset X. Lajoshoz kötődik, aki 1316-ban a párizsi Vincennes kastélyában játszott kimerítő mérkőzést. A legenda szerint a meccs után hideg bort vagy vizet ihatott. Egyesek szerint tüdőgyulladás, mások szerint mérgezés okozta a vesztét. Évszázadokkal később, 1536-ban a francia trónörökös is egy real tennis meccs után lett rosszul. Halálát sokáig összeesküvésnek tulajdonították, bár valószínűleg természetes okok álltak a háttérben.

A sport nemcsak Franciaországban, hanem Angliában is hódított

A real tennis egyszerre volt sport, társasági esemény és politikai színjáték, ahol a királyi udvar tagjai ügyességüket, állóképességüket és presztízsüket bizonyíthatták.

Idézőjel ikon

VIII. Henrik külön pályákat építtetett, köztük a Hampton Courtban található híres teniszpályát, ahol állítólag gyakran fogadta ellenfeleit és diplomatákat.

A játék a Tudor-korban a szerencsejáték része is lett. Henrik felesége, Boleyn Anna a letartóztatása napján is fogadott állítólag egy meccs kimenetelére.

Idén, 148 év után nagy változás történt a wimbledoni tenisztornán. Olvasd el ezt a cikkünket is, amiben hírt adtunk arról, hogy a modern egyenruhában dolgozó vonalbírók helyett elektromos rendszert használtak a pályákon.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.