A Nobel-díjas író felesége még a hajszárítóját is eladta, hogy megszülethessen a remekmű

Olvasási idő kb. 2 perc

Gabriel García Márquez, a kolumbiai Nobel-díjas író legismertebb műve, a Száz év magány a világirodalom megkerülhetetlen alapműve lett. Kevesen tudják azonban, hogy a könyv megszületése mögött nemcsak egy zseniális író állt, hanem egy asszony rendíthetetlen hite is: felesége, Mercedes Barcha még a hajszárítóját is zálogba adta, hogy férje befejezhesse a kéziratot.

A családnak mindent pénzzé kellett tenni, mert az író teljesen a munkájának szentelte magát. Ahogy az enotes.com is megjegyzi, Mercedes vitte a vállán az összes anyagi terhet, miközben García Márquez hónapokon át csak írt, minden mást kizárva az életéből.

Így született meg a Száz év magány

Az 1960-as évek közepén García Márquez hosszú írói válsággal küzdött, úgy érezte, többé nem tud regényt írni. Aztán egy Acapulcóba vezető autóúton hirtelen eszébe jutott a regény teljes első fejezete. Miután hazaért, otthagyta az állását, és megszállottan dolgozni kezdett azon a művön, amely később megalapozta nemzetközi hírnevét.

Gabriel García Márquez felesége, Mercedes Barcha még a hajszárítóját is zálogba adta, hogy férje befejezhesse a Száz év magányt
Fotó: Alejandra Vega / AFP
Idézőjel ikon

García Márquez később úgy emlékezett: egyetlen kérése volt a feleségéhez: „Ne zavarj, különösen ne pénzügyekkel.”

A mindennapok terheit Mercedes vállalta, támogatta férjét, hogy írjon csak bátran. Kölcsönkért barátoktól, háztartási gépeket vitt a zálogházba, és végül még a hajszárítóját is beadta, hogy legyen miből élniük.

A nehézségek odáig fajultak, hogy amikor a kész kéziratot postára kellett adni Argentínába, a párnak csak annyi pénze volt, hogy a csomag felét tudták feladni. A második fele csak másnap indult útnak, újabb elzálogosított tárgyak árán. Mercedes ekkor iróniával így szólt: „Nos, most már csak az hiányzik, hogy ez a regény rossz legyen.”

A könyv azonban nemhogy nem lett rossz, forradalmasította a latin-amerikai irodalmat, és világhírűvé tette García Márquezt. Mára közel negyven nyelvre fordították le, több mint 50 millió példány kelt el belőle világszerte, a Netflix pedig 2024-ben megfilmesítette a hömpölygő regény folyamát.

Gabriel García Márquez 1957-ben tizenhat napot töltött Magyarországon. Milyen véleménye volt hazánkról? Olvasd el ezt a cikkünket is, amiben arról is írunk, hogy az író kocsmákba és prostituáltakhoz is ellátogatott, és meghallgatta Kádár János kisújszállási beszédét is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha 48 órán át nem alszol

Az alvás kiemelt jelentőségű a test és az elme megfelelő működésében – ezért, ha nem alszunk eleget, annak mind mentális, mind fizikai értelemben súlyos következményei lehetnek. Az alváshiány hatásai egy kiadós alvással jellemzően korrigálhatók.

Testem

Így pihennek a tengerészgyalogosok: 8 perc alatt felfrissülnek

Egy tengerészgyalogos katona 8 perces frissítő módszere vírusvideóként terjedt el. Lényege, hogy a lábakat magasba emelve szunyókálunk egy igen rövid ideig, mely elvileg felfrissíti az elménket. Az ilyen pihenés azonban nem mindenkinél működik ugyanúgy.

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.