Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Gabriel García Márquez, a kolumbiai Nobel-díjas író legismertebb műve, a Száz év magány a világirodalom megkerülhetetlen alapműve lett. Kevesen tudják azonban, hogy a könyv megszületése mögött nemcsak egy zseniális író állt, hanem egy asszony rendíthetetlen hite is: felesége, Mercedes Barcha még a hajszárítóját is zálogba adta, hogy férje befejezhesse a kéziratot.
A családnak mindent pénzzé kellett tenni, mert az író teljesen a munkájának szentelte magát. Ahogy az enotes.com is megjegyzi, Mercedes vitte a vállán az összes anyagi terhet, miközben García Márquez hónapokon át csak írt, minden mást kizárva az életéből.
Így született meg a Száz év magány
Az 1960-as évek közepén García Márquez hosszú írói válsággal küzdött, úgy érezte, többé nem tud regényt írni. Aztán egy Acapulcóba vezető autóúton hirtelen eszébe jutott a regény teljes első fejezete. Miután hazaért, otthagyta az állását, és megszállottan dolgozni kezdett azon a művön, amely később megalapozta nemzetközi hírnevét.
García Márquez később úgy emlékezett: egyetlen kérése volt a feleségéhez: „Ne zavarj, különösen ne pénzügyekkel.”
A mindennapok terheit Mercedes vállalta, támogatta férjét, hogy írjon csak bátran. Kölcsönkért barátoktól, háztartási gépeket vitt a zálogházba, és végül még a hajszárítóját is beadta, hogy legyen miből élniük.
A nehézségek odáig fajultak, hogy amikor a kész kéziratot postára kellett adni Argentínába, a párnak csak annyi pénze volt, hogy a csomag felét tudták feladni. A második fele csak másnap indult útnak, újabb elzálogosított tárgyak árán. Mercedes ekkor iróniával így szólt: „Nos, most már csak az hiányzik, hogy ez a regény rossz legyen.”
A könyv azonban nemhogy nem lett rossz, forradalmasította a latin-amerikai irodalmat, és világhírűvé tette García Márquezt. Mára közel negyven nyelvre fordították le, több mint 50 millió példány kelt el belőle világszerte, a Netflix pedig 2024-ben megfilmesítette a hömpölygő regény folyamát.
Gabriel García Márquez 1957-ben tizenhat napot töltött Magyarországon. Milyen véleménye volt hazánkról? Olvasd el ezt a cikkünket is, amiben arról is írunk, hogy az író kocsmákba és prostituáltakhoz is ellátogatott, és meghallgatta Kádár János kisújszállási beszédét is.
