Gabriel García Márquez világhírű regénye nem csupán egy képzeletbeli világ története, hanem nagyon is valós helyekből táplálkozó irodalmi univerzum. A kolumbiai tájak, kisvárosok és folyóparti települések mind hozzájárultak ahhoz, hogy megszülessen Macondo, a Marquez-univerzum legikonikusabb helyszíne.
Akadnak, akik úgy vélik, hogy a házasság csak egy aláírt dokumentum, mások szerint a mindent elsöprő szerelem megpecsételése, de ha a szívünkre tesszük a kezünket, ez valójában egy szövetség két ember között, ami tiszteleten, és a másik igényeinek megértésén alapszik. Mercedes Barcha, a Nobel-díjas író, Gabriel García Márquez felesége mindent megadott társának, hogy tehetsége kiteljesedhessen, olykor meglepő lépésekre is elszánta magát.
Gabriel García Márquez, a kolumbiai Nobel-díjas író legismertebb műve, a Száz év magány a világirodalom megkerülhetetlen alapműve lett. Kevesen tudják azonban, hogy a könyv megszületése mögött nemcsak egy zseniális író állt, hanem egy asszony rendíthetetlen hite is: felesége, Mercedes Barcha még a hajszárítóját is zálogba adta, hogy férje befejezhesse a kéziratot.
A tavalyi év végén a Netflix meglépte azt, amire sokan vártak, és még többen tartottak tőle: megfilmesítette Gabriel García Márquez Száz év magány című hömpölygő regényfolyamát, a mágikus realizmus egyik alapművét, a 20. század egyik legjelentősebb regényét. De hogyan keletkezett a regény, és miért nem akarta maga az író sohasem, hogy filmre vigyék?
