Ez okozta valójában a Vaslady vesztét

Olvasási idő kb. 2 perc

Margaret Thatcher 1990-es bukása első pillantásra váratlannak tűnt, azonban ekkor már hosszú ideje gyűltek azok a feszültségek, amelyek végül saját pártját ellene fordították. A történet a hatalom megszokott logikáján túl személyes sérelmekkel, megingott tekintéllyel és egy váratlan ellenfél éles szavaival válik teljessé.

Thatcher az ominózus napon 11 és fél évnyi miniszterelnökség után utoljára állt a Downing Street 10. ajtajában, és bár azt mondta, jobb állapotban hagyja az országot, mint ahogy találta, láthatóan összetört volt. A Konzervatív Párt vezetéséről azért kellett lemondania, mert nem kapott elegendő támogatást a kihívóival szemben indított vezetőválasztáson. Pedig politikai pályája korábban megdönthetetlennek tűnt: három választási győzelmet aratott, keményen szembeszállt a szakszervezetekkel, a Munkáspárttal, és gyakran a saját kabinetjével is. Végül azonban éppen saját párttársai fordultak ellene – azért, mert úgy érezték, elkezdte kizárni őket a döntésekből.

"Nem, nem, nem!"

A harmadik választási győzelem után Thatcher népszerűségét aláásta a rendkívül vitatott „poll tax”, amely egységes helyi adót írt elő minden lakosnak, jövedelemtől függetlenül. A tiltakozások és a 1990-es londoni zavargások miatt sok konzervatív képviselő attól tartott, hogy elveszíti a pozícióját. A végső törést azonban nem ez, hanem Európához való viszonya okozta. Thatcher nyíltan ellenezte a brüsszeli integrációt,

a parlamentben elhangzott híres „No, no, no!” kijelentése pedig végképp megalázó volt egyik leghűségesebb, de csendes természetű szövetségese, Sir Geoffrey Howe számára.

A miniszter ekkor mondott le, ezzel megnyitva az utat a lázadás előtt.

A Vaslady vesztét a hosszas párton belüli feszültség okozta
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Megalázták a Vasladyt

Howe lemondását hamarosan követte az, amit sokan a brit parlament történetének egyik legpusztítóbb beszédének tartanak. Howe krikettmetaforákkal írta le, hogyan lehetetlenítette el Thatcher az európai tárgyalásokat saját csapatának:

Idézőjel ikon

mintha a csapatkapitány törné el a nyitók ütőjét a meccs előtt.

Ez volt az a pillanat, amikor a régi rivális, Michael „Tarzan” Heseltine visszatért a politikai színtérre, és kihívta Thatchert. Bár Thatcher az első szavazási körben még több voksot kapott, nem szerzett elegendő támogatást a biztos győzelemhez, és ezzel politikai értelemben halálosan megsebesítették.

Miniszterei sorra közölték vele, hogy már nem tudják megvédeni, még ha azt is mondták, támogatnák, ha újra indulna. Thatcher könnyeivel küszködve jelentette be a kabinet előtt a távozását, majd a párt John Majort választotta új vezetőjének. A Vaslady másnap könnyek között hagyta el örökre a miniszterelnöki rezidenciát. Bár később azt ígérte,

Idézőjel ikon

„jó hátsó üléses sofőrként” segíti majd utódját, valójában élete végéig hordozta sértettségét.

Ahogy később fogalmazott: „Árulás volt – mosollyal az arcán.”

Ha kíváncsi vagy a black friday eredetére, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.