Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
1906-ban tárták fel a régészek a bronzkori házaspár, Merit és Kha sírját, ami egészen addig érintetlen maradt. A kriptában találtak egy parókát, amely 3400 évvel később is fénylett az olajos anyagoktól. Ez lehetett az első hajzselé.
Ernesto Schiaparelli volt az a régész, aki feltárta a bronzkori sírt: a parókára az egyiptomi hercegnő sírja mellett talált rá egy akácfadobozban, amelyen Merit neve állt.
A bronzkorban népszerű viselet volt a paróka
Az akácfadoboz, melyet Schiaparelli fedezett fel a drágakövekkel kirakott múmiák mellett, rengeteg használati tárgyat rejtett. A parókán kívül fésű, borotva és hajtű is volt benne. A mintegy 500 használati eszköz ma is megtekinthető a torinói Egyiptomi Múzeumban.
Schiaparelli meglepődött a felfedezésen, hogy az egyébként sötétbarna emberi hajból készült paróka ugyanolyan állapotban volt, mint évezredekkel ezelőtt. A régésznek rögtön feltűnt, hogy
egy bizonyos olajos réteg található rajta.
A parókát nagy valószínűséggel teljesen leborotvált vagy nagyon rövidre vágott haján viselte Merit. A rajta lévő haj azért lehett hullámos, mert nedvesen befonta a tincseket és hagyta megszáradni őket – éppen úgy, ahogy most is sokan csinálják.
Egyiptomban a bronzkorban rendkívül népszerű volt a parókák viselete, a nők és a férfiak körében egyaránt. Ezeket többnyire virágokkal és különböző díszekkel tették még feltűnőbbé, és az esztétikai okok mellett azért is viselték, mert megvédték az embereket a tetvektől és az erős UV-sugaraktól is.
Hajzselét is használtak
A szakemberek több mint 100 évig nem tudtak rájönni, hogy milyen anyagok találhatók a fejdíszen, ami miatt ilyen sokáig megőrizte formáját. Egy 2016-ban elvégzett tanulmány a mellette lévő fésűről többek között koleszterint mutatott ki, amely a fejbőrön is jelen van. Ez arra a következtetésre juttatta a tudósokat, hogy Merit rendszeresen használhatta a fésűt.
A hercegnő laposra fésülte hajkoronáját, és valószínűleg ezzel a korai hajkefével is formázta azt. A fésű fogai között növényi mézgát, méhviaszt és balzsamot is találtak. Ezekből az anyagokból állhatott össze a hajzselé a bronzkorban, ami valószínűleg népszerű megoldás volt az emberi hajból készült parókák viselői között.
Több paróka, póthaj és emberi hajtincs maradt fenn a bronzkori Egyiptomból, amelyről a mai napig folyamatosan új információkat tudnak meg a tudósok.
Ha érdekel, hogyan éltek az ókori egyiptomiak, akkor olvasd el ezt a cikkünket is!
