A jobbágyoknak több szabadnapja volt, mint neked

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A középkorban az angliai parasztok a gazdaságtörténeti becslések szerint évente nagyjából 150–180 napot dolgoztak. Mivel a mezőgazdasági munka erősen évszakfüggő volt, a téli hónapokban kevesebb feladat adódott, és a számos vallási ünnepnap is megakasztotta a munkaritmust. Ma ezzel szemben egy átlagos munkavállaló 220–250 napot tölt el munkahelyén.

Vagyis összességében jóval kevesebbet dolgoztak, mint mi manapság – ezt több közgazdaságtörténész kutatásai is megerősítik, ahogy a Snopes.com összefoglalója is rámutat.

Mennyi volt a középkori munkahét?

A történészek egy része szerint a 14. században, különösen a pestisjárványt követő évtizedekben valóban előfordult, hogy a parasztok éves munkaterhelése 150 nap körül mozgott. Ennek oka részben az volt, hogy a munkaerőhiány miatt a bérek emelkedtek, így kevesebb munkával is biztosíthatták megélhetésüket.

Becslések szerint évente nagyjából 150–180 napot dolgoztak a jobbágyok, több szabadságuk volt, mint nekünk
Fotó: Christian LÃnger / Getty Images Hungary

Más szakértők viszont úgy vélik, hogy a teljes éves munkamennyiség inkább 250 nap körül lehetett, vagyis jóval közelebb a maihoz.

Abban a legtöbb kutató egyetért, hogy az egyház szerepe a munkarend alakításában kisebb volt, mint ahogy sokan feltételezik. A paraszti munkaidejét inkább a mezőgazdasági ciklusok, a termés betakarításának ritmusa, valamint a rendelkezésre álló bérmunka lehetőségei határozták meg.

A számítások alapjául fennmaradt uradalmi feljegyzések szolgálnak, amelyek azonban töredékesek, ezért a kutatók csak becsléseket tudnak adni a tényleges munkanapok számáról. Egyes időszakokban a parasztok kevesebb mint 150 napot dolgoztak, máskor jóval többet – a körülmények erősen befolyásolták a terhelést.

Mégis, az összkép alapján elmondható, hogy a középkorban a parasztok szabadideje bizonyos években bőségesebb volt, mint a modern kor dolgozó emberé. Ez szépen rávilágít arra, mennyit változott a munkához való viszonyunk, és mennyire másképp határozza meg mindennapjainkat a munka a 21. században, mint hét évszázaddal ezelőtt.

Négynapos munkahét, egy hónap plusz fizetett szabadság. Olvasd el a következő cikkünket is, amiben megmutatjuk, milyen pluszt adnak most a legjobb munkahelyek.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

A bértranszparencia Magyarországon elbukott, csak elvben nyilvánosak a fizetések

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének fontos mérföldkőhöz kellett volna érkeznie a múlt hétvégén, hiszen a tagállamoknak hároméves felkészülési időszak után kötelezően át kellett volna ültetniük a szabályozást a saját jogrendjükbe. A valóságban azonban a transzparencia elbukott a legelső teszten, mivel számos tagállam képtelen volt betartani a meghatározott határidőt.

Offline

Villámkvíz: te tudod, hol játszódnak ezek a híres regények?

Egy jó regény nemcsak a történetével, hanem a helyszíneivel is maradandó élményt ad: sokszor egy város, egy táj vagy akár egy kitalált világ önmagában is külön értelmezéseket nyithat meg a műben. És vannak olyan irodalmi művek is, amik már teljesen egybefonódtak híres városokkal szerte a világon.

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.