A jobbágyoknak több szabadnapja volt, mint neked

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A középkorban az angliai parasztok a gazdaságtörténeti becslések szerint évente nagyjából 150–180 napot dolgoztak. Mivel a mezőgazdasági munka erősen évszakfüggő volt, a téli hónapokban kevesebb feladat adódott, és a számos vallási ünnepnap is megakasztotta a munkaritmust. Ma ezzel szemben egy átlagos munkavállaló 220–250 napot tölt el munkahelyén.

Vagyis összességében jóval kevesebbet dolgoztak, mint mi manapság – ezt több közgazdaságtörténész kutatásai is megerősítik, ahogy a Snopes.com összefoglalója is rámutat.

Mennyi volt a középkori munkahét?

A történészek egy része szerint a 14. században, különösen a pestisjárványt követő évtizedekben valóban előfordult, hogy a parasztok éves munkaterhelése 150 nap körül mozgott. Ennek oka részben az volt, hogy a munkaerőhiány miatt a bérek emelkedtek, így kevesebb munkával is biztosíthatták megélhetésüket.

Becslések szerint évente nagyjából 150–180 napot dolgoztak a jobbágyok, több szabadságuk volt, mint nekünk
Fotó: Christian LÃnger / Getty Images Hungary

Más szakértők viszont úgy vélik, hogy a teljes éves munkamennyiség inkább 250 nap körül lehetett, vagyis jóval közelebb a maihoz.

Abban a legtöbb kutató egyetért, hogy az egyház szerepe a munkarend alakításában kisebb volt, mint ahogy sokan feltételezik. A paraszti munkaidejét inkább a mezőgazdasági ciklusok, a termés betakarításának ritmusa, valamint a rendelkezésre álló bérmunka lehetőségei határozták meg.

A számítások alapjául fennmaradt uradalmi feljegyzések szolgálnak, amelyek azonban töredékesek, ezért a kutatók csak becsléseket tudnak adni a tényleges munkanapok számáról. Egyes időszakokban a parasztok kevesebb mint 150 napot dolgoztak, máskor jóval többet – a körülmények erősen befolyásolták a terhelést.

Mégis, az összkép alapján elmondható, hogy a középkorban a parasztok szabadideje bizonyos években bőségesebb volt, mint a modern kor dolgozó emberé. Ez szépen rávilágít arra, mennyit változott a munkához való viszonyunk, és mennyire másképp határozza meg mindennapjainkat a munka a 21. században, mint hét évszázaddal ezelőtt.

Négynapos munkahét, egy hónap plusz fizetett szabadság. Olvasd el a következő cikkünket is, amiben megmutatjuk, milyen pluszt adnak most a legjobb munkahelyek.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.

Testem

Éveken át rejtve maradhat ez a súlyos betegség: innen tudhatod, hogy gond van a májaddal

A májbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben évekig teljesen észrevétlenül, tünetmentesen fejlődnek a szervezetben. Mire a panaszok egyértelművé és zavaróvá válnak, a szerv károsodása gyakran már előrehaladott stádiumban van. Bár a májunk elképesztő módon képes regenerálódni, a nem alkoholos zsírmáj és a krónikus gyulladások csendben pusztítják a sejteket. Utánajártunk, milyen rejtett, hétköznapi tünetek – mint a makacs bőrviszketés vagy a koncentrációs zavarok – utalhatnak arra, hogy baj van, és melyek azok a kritikus laborértékek, amelyeket évente egyszer mindenkinek ellenőriztetnie kellene.