Kiderült, mekkora a Föld súlya – egyetlen hegynek köszönhetjük az adatot

Olvasási idő kb. 2 perc

A 18. század végén egy skót hegy, a Schiehallion segített választ adni az emberiség egyik legnagyobb kérdésére: mekkora a Föld tömege? A kísérletet Nevil Maskelyne, az Egyesült Királyság csillagásza vezette, aki a hegy gravitációs vonzását használta fel a számításokhoz.

A mérés nemcsak a Föld súlyát közelítette meg meglepő pontossággal, hanem a térképezés és a tudomány történetét is örökre megváltoztatta – olvasható a BBC hasábjain.

A Schiehallion nevű hegy segített megmérni először a bolygónk súlyát

1774 nyarán a skót felföld közepén Nevil Maskelyne egészen különös vállalkozásba kezdett: arra készült, hogy megmérje a Föld súlyát. Ehhez egy ideális hegyet keresett olyat, ami elég nagy, de magányosan áll, hogy ne zavarják más hegyek gravitációs hatásai. Így esett a választása az 1083 méter magas Schiehallionra, amely bálnahátra emlékeztető formájával ma is Skócia egyik legkülönlegesebb hegye.

A Schiehallion hegy lábánál ma egy emlékkő őrzi Maskelyne és Hutton munkáját
Fotó: Snaik / wikimedia

Maskelyne két megfigyelőállomást építtetett a hegy északi és déli oldalán, és egy inga kitérését figyelte. Ebből a tudós kiszámította a hegy tömegét, majd a Föld sűrűségét és teljes tömegét is.

A munka másik kulcsszereplője Charles Hutton matematikus volt, aki a hegy pontos térképét készítette el. A terep azonban annyira tagolt volt, hogy Hutton új módszert dolgozott ki. Az azonos magasságú pontokat összekötve megrajzolta a világ első szintvonalait, ezzel örökre megváltoztatta a térképezés történetét.

A mérések évekig tartottak, mert a skót időjárás gyakran akadályozta a munkát. Amikor azonban végül elkészültek az eredmények, Maskelyne a Brit Királyi Társaság előtt ismertette őket: a számítások mindössze 20 százalékkal tértek el a ma elfogadott értéktől. A Föld tömege 5,972 × 10²⁴ kilogramm – ez az adat ma is a tudomány egyik alapja.

A Schiehallion ma már nemcsak a csillagászok és fizikusok, hanem a túrázók kedvelt célpontja is. A hegy lábánál emlékkő őrzi Maskelyne és Hutton munkáját.

Tudtad, hogy egy magyar grófról nevezték el az Északi-sark mellett fekvő szigetet? Olvasd el a következő cikkünket is, amiben az osztrák-magyar északi-sarki expedícióról meséltünk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.