Egymás bordáit törték az orvostanhallgatók, míg egy játékkészítő nem segített rajtuk

Olvasási idő kb. 2 perc

Még azok is, akik nem az egészsségügyben dolgoznak, ismerik a CPR (angolul: cardiopulmonary resuscitation), vagyis a kardiopulmonális reszuszcitáció fogalmát, amely a szív-tüdő újraélesztést jelenti. Ez egy sürgősségi eljárás szívmegállás vagy légzésleállás esetén.

Ma ezt az eljárást orvosok és nővérek milliói végzik szükség esetén, de az elsősegély tanfolyamokon is megtanulható, hogy miként kell helyesen elvégezni az életmentő módszert. A gyakorlásra az 1960-as évek eleje óta egy babát használnak, ám ez nem volt mindig így. 

Az „életmentő lehelet” már az ókorban is ismert volt

A CPR eljárás két alapvető részből áll, az egyik a mellkas kompressziója, a másik a szájból szájba lélegeztetés. A módszert már az ókori Egyiptomban is használták, ám csak a 18. században jelent meg az orvosi szakirodalomban. Talán furcsán hangzik, de a szájból szájba lélegeztetés gondolata az ősi mitológiákban is megjelenik, Ízisz például az „élet leheletével” hozta vissza Oziriszt a halálból. 

Ma már senki bordáját nem kell eltörni, hogy megtanulhassuk a kardiopulmonális reszuszitációt
Fotó: Mónus Márton / MTI

A mellkasra gyakorolt nyomás, vagy annak masszírozása sem újkeletű a folyamatban, már a 19. század végén felfedezték ennek a jelentőségét és hatásosságát különböző balesetek során, és sikerrel indították újra a betegek keringését. 

Noha a szájból szájba lélegeztetést már 1958-ban elkezdték tanítani, a ma ismert, használt és oktatott CPR módszer csak 1960-ban debütált egy marylandi orvosi konferencián, formálisan csak 1962-ben kezdték támogatni olyan nagy amerikai egészségügyi szervezetek, mint a Vöröskereszt. 

Egy baleset inspirálta a bábu megalkotására

A CPR oktatása során is felmerültek bizonyos nehézségek, ugyanis az orvostanhallgatók egymáson gyakorolták a mellkas kompresszióját, és ez az alanynak komoly fájdalmakat okozott, és akár egymás bordáját is eltörhették tanulás közben. E probléma kiküszöbölése érdekében Archer Gordon, az American Heart Association CPR tanácsának tagja egy norvég játékkészítőhöz, Asmund Laerdalhoz fordult. 

Így nézett ki az egyik első bábu
Fotó: Wikimedia Commons

Laerdalt, akinek akkorra már befutott a játékokat gyártó vállalkozása, nem kellett sokat győzködni, ugyanis a kétévés fiát is a CPR-hoz hasonló technikával mentette meg egy tengeri baleset után. Ez az esemény inspirálta arra, hogy elkészítsen egy olyan bábut, amelyen gyakorolni lehet a kardiopulmonális reszuszcitációt. 

A bábu, amelyet Rescue Anne-nek hívnak azóta is, egy osztrák aneszteziológus, Peter Safar és James Elam amerikai orvos közösen alkotta meg. Azóta emberek milliói tanulják ezen az eszközön az életmentő technikát, így már annak gyakorlása sem jelent veszélyt senki számára.

Ha arra is kíváncsi vagy, milyen tünetek jelzik előre a hirtelen szívmegállást, olvasd el ezt a cikkünket

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.