Nevelt lánya is beleszeretett a jóképű magyar színészbe: végül nem miatta vált el

Olvasási idő kb. 5 perc

Darvas Iván, a száz éve született színészlegenda a nők bálványa volt, és amíg meg nem ismerkedett harmadik feleségével, maga sem vetette meg a kalandokat.

1957-ben a Magyar Ifjúság megkérdezte az olvasókat, hogy ki a legvonzóbb magyar színész. A szavazást toronymagasan Darvas Iván nyerte, akiről négy fényképet is közölt a lap, a rajongók legnagyobb örömére. Egyet, amin a művész szamárháton látható („ha ló nincs, jó a szamár is) egyet, amin pálinkáspoharat tart a kezében („Kedves egészségére minden választómnak!”), egyet, amin jelmezben látható és egyet, amikor szereptanulás közben kapták lencsevégre („de ez már igazán műhelytitok”). Azon a tavaszon Darvas két filmben is szerepelt: a Mese a 12 találatról című vígjátékban és Bara Margit oldalán a Bakaruhában című, Hunyady Sándor novellájából készült filmben. A Gerolsteini kaland című zenés vígjáték forgatása után azonban hosszú ideig eltűnt a nyilvánosság elől: ősszel, amikor a filmet bemutatták, a színész már „éppen a Gyűjtőben, magánzárkában tölti börtönbüntetését, később a szaros kübliket ürítgeti elegánsan és szorgalmasan Márianosztrán” – ahogyan Szigethy Gábor irodalomtörténész fogalmazott Darvas Ivánról szóló írásában.

Az 1925-ben orosz anyától és újságíró magyar apától született Darvas Szilárd (csak később, 1946-ban változtatta nevét Ivánra, hogy ne keverjék össze Darvas Szilárd költő-humoristával)) gyermekkorát Prágában töltötte. Akkoriban azt hitte, hogy a magyar afféle titkos nyelv, hiszen leginkább csehül, németül és oroszul tudott szót érteni a környezetével. Tizennégy évesen költözött Magyarországra, majd érettségi után a Színművészeti Akadémiára járt, de a rostavizsgán kiesett. Nem bánta különösebben: saját bevallása szerint semmi lényegeset nem sajátított el az Akadémián. 1946-ban a Művész Színház szerződtette, itt ismerkedett meg az ekkor már ünnepelt dívával, a nála tizenegy évvel idősebb Tolnay Klárival. Egymásba szerettek, majd összeházasodtak, kapcsolatuk tizenkét éven át tartott. A fiatal színész sokat tanult feleségétől a szakmáról, és rendszeresen szerepeltek együtt a színpadon is.

Tolnay Klári és Darvas Iván a Művész Színházban, 1946-ban
Fotó: Arcanum adatbázis / Színház, 1994

A nők imádták az arisztokratikus megjelenésű színészt

Darvas Iván 1949-től kezdve a Madách Színházban is játszott. A nők imádták arisztokratikus megjelenését, eleganciáját, amivel kitűnt az ötvenes évek mindent elborító szürkeségéből. 1948-tól kezdve évente több filmben is feltűnt, például a Föltámadott a tenger, a Dollárpapa, a Rokonokés a Budapesti tavaszcímű alkotásokban. Az országos ismertséget azonban Makk Károly filmje, a Liliomfi hozta meg számára. Még házas volt, amikor fellobbant benne a szenvedély kolléganője, Váradi Hédi iránt. Tolnay Klári megbocsátotta ezt az elhajlást – bár valószínűleg nem felejtette el.

Forradalom és letartóztatás

1956-ban, a forradalom idején bizottságot szervezett, hogy bátyját, akit korábban kémkedés és hazaárulás vádjával tíz év börtönbüntetésre ítéltek egy koncepciós perben, kihozza a börtönből. Az akció sikerült: nemcsak Darvas Attilát, hanem 140 másik foglyot is kiszabadították, de nagy árat kellett érte fizetnie. „Pontban éjfélkor – békésen olvasgattam már az ágyban – fékek csikorgása, ajtócsapkodás hallatszott. Kinéztem az ablakon.

Idézőjel ikon

A rövid, szűk kis belvárosi utca mindkét végét egy-egy keresztbe álló, nagy fekete kocsi torlaszolta el, a harmadik meg ott állt meg a kapunk előtt.

(…) csengetésükre ajtót nyitottam, és ijedt házmesterünk kíséretében ott állt tíz-tizenkét civilbe öltözött szigorú úr, vezetőjük pedig roppant korrektül felmutatta rendőrségi igazolványát és az Ügyészség házkutatást, valamint az előzetes letartóztatásomat elrendelő parancsát” – idézte fel letartóztatásának történetét Lábjegyzetek című, 2001-ben megjelent önéletrajzi könyvében.

A Magyar Rádió szilveszteri műsorának felvételén Agárdy Gáborral (1964)
Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

„Sűrű és hasznos két év”

A népszerű színész, a nők bálványa 1957-ben tűnt el a nyilvánosság elől: 32 hónap börtönre ítélték, amelyből 22-t le is töltött Kistarcsán. Bátyja elhagyta az országot; Darvas Iván vele mehetett volna, de itthon maradt. „Azt mondta: ugyanabba a cellába fogsz kerülni, amelyikből én kijöttem. Ez persze költői túlzás volt. Jártam abban a cellában, csakugyan jártam, de nem abba, hanem egy másikba kerültem” – idézte fel 1989-ben egy interjúban. Börtönéveire utólag „sűrű és hasznos két év”-ként emlékezett vissza, és értelmet talált a szenvedésben is – elmondása szerint ekkor talált rá a magyarságára: „Egyszerűen azt hiszem, hogy a haza az a hely, ahol az ember hasznosan tud szenvedni. Amikor a szenvedés hasznára válik, amikor föl tud rá valamit építeni, az a haza.” 

Színészlegenda vagy „iszákos, csélcsap fráter”?

1959 áprilisában amnesztiával szabadult, de színészként nem helyezkedhetett el, így fizikai munkát vállalt, segédmunkás lett. Műanyag kabátokat ragasztott, egy Damjanich utcai fröccsöntőüzemben dolgozott, sőt részt vett az Astoria metróállomásának építésében is. Tolnay Kláritól elvált, amiben talán szerepe volt annak is, hogy a színésznő lánya, Ráthonyi Zsuzsa beleszeretett sármos nevelőapjába. Tolnay külföldre küldte a lányát, Darvas Iván pedig Házy Erzsébet operaénekesnővel kezdett találkozgatni, akivel még börtönévei előtt ismerkedett meg egy filmforgatáson – és aki, kollégái nagy többségével ellentétben nem ment át az utca túloldalára, ha megpillantotta a börtönviselt színészt. Házasságuk nem volt konfliktusoktól mentes, így elváltak, amiben – Darvas saját bevallása szerint – szerepet játszott hűtlen természete is:

Idézőjel ikon

„Maradtam a régi, megbízhatatlan, iszákos, csélcsap fráter.

Egészségemet, életerőmet felelőtlenül elherdálva, alig kijózanodva, csalva, hazudva, céltalanul bukdácsolva, egyik méltatlan kalandból keveredtem a másikba.” Ennek az életszakasznak akkor szakadt vége, amikor megismerte Motorcza Irén fotóművészt, akit 1972-ben feleségül vett, és akitől két gyermeke született.

Darvas Iván, Halász Judit, Timár Béla és Téri Árpád A Pendragon legenda című film forgatásán (1974)
Fotó: Fortepan / Révész György

Darvas Ivánt szabadulása után hivatalosan nem rehabilitálták, de Aczél György segítségével a Miskolci Nemzeti Színházban ismét színpadra állhatott. Innen a József Attila Színházba került, majd 1965-től kezdve egészen 1989-ig a Vígszínház színpadán láthatták a nézők. Ismét foglalkoztatni kezdték a filmrendezők is, olyan filmekben szerepelt, mint A tizedes meg a többiek, az Egy magyar nábob vagy az Egy szerelem három éjszakája. A sokoldalú színész nemcsak a színpadon találta meg az alkotás örömét: kiválóan festett és remek karikatúrákat rajzolt. Végül a hivatalos kultúrpolitika is elismerte munkásságát: 1969-ben megkapta az érdemes művész, 1975-ben a kiváló művész kitüntetést. Első Kossuth-díját 1978-ban vehette át, a másodikat 1998-ban.

Darvas Iván, a politikus

1990-ben, 65 éves korában képviselő lett az Országgyűlésben, az SZDSZ színeiben. Politikai szerepvállalását így indokolta meg önéletrajzi könyvében: „Hogy én, a valaha rovott múltú börtöntöltelék, betehessem a lábamat az Ország Házába?! Hogy én ezentúl aktívan beavatkozhassam Magyarország belügyeibe?! Kétségtelen, nem is óhajtom letagadni, mindez mérhetetlenül legyezte a hiúságomat. De mégsem ezért mondtam igent. Féltem.

Idézőjel ikon

Attól tartottam, hátha elmulasztja az ország ezt a talán soha vissza nem térő alkalmat: hogy egyszer s mindenkorra betagozódjék Európába, hogy végre-valahára szabad, egyenrangú tagjává váljék a művelt Nyugatnak.”

Mandátuma lejárta után azonban nem folytatta politikusi karrierjét. Utolsó éveiben súlyos betegséggel küzdött, 2007-ben hunyt el. Temetése nem volt: hamvait a családja őrzi.

Ha szívesen olvasnál egy másik legendás színészünkről is, ezt a cikket ajánljuk.

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezért nem tudod soha kipihenni magad a szabadságod alatt

Ismerős lehet az érzés, hogy hiába vagy végre szabadságon, mégsem tudsz igazán kikapcsolni. Hiába nincs meeting, határidő vagy e-mail, a fejedben valahogy mégis tovább pörög a munka. Ennek oka az, hogy tartós stressz után az idegrendszer nem áll vissza azonnal nyugalmi állapotba.

Életem

Ha nem akarsz sokat porszívózni, ilyen kutyákat válassz

Egyre többen keresnek olyan kutyafajtát, amelyik nem vedlik, akár egy allergiás családtag, akár a tisztább környezet iránti vágy miatt. Bár teljesen vedlésmentes kutyus nem létezik, ezzel a 7 fajtával megkímélheted magad a napi takarítástól.

Mindennapi

Bármikor megismétlődhet a solymári eset: ezekre a fegyverekre nem kell engedély

Kedden egy 71 éves férfi engedély nélkül tartható légpisztolyával véletlenül belőtt a solymári Kék Óvoda ablakán galambvadászat közben, a lövedék az alvó kisgyerekek között csapódott a falba. A rendőrség a férfit pár órán belül elfogta, és súlyos testi sértés kísérlete miatt indított ellene eljárást, mivel a leadott lövés akár szemkilövésre is alkalmas lett volna. Az eset kapcsán megnéztük, milyen fegyverek tarthatók engedély nélkül Magyaroszágon.

Életem

Lehet, hogy a te családodról is jelentettek: ez derülhet ki az ügynökaktákból

Az „ügynökakták” szó úgy él a közbeszédben, mintha valahol létezne egyetlen nagy, titkos lista, amelyből egyszer majd kiderül, kik működtek együtt a kommunista rendszerrel, ki volt besúgó és ki nem. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szerint nem egyszerűen listákról van szó, hanem az egykori állambiztonság teljesebb iratvilágáról, hálózati, operatív, megfigyelési, nyilvántartási és más iratokról.