Ez Magyarország 2. legnagyobb települése: sokakat meglephet a tény

Olvasási idő kb. 1 perc

Ha a legnagyobb magyar városokról esik szó, szinte mindenkinek Budapest, Debrecen vagy Szeged ugrik be. De kevesen tudják: terület alapján egy alföldi város a második helyezett, amelyről sokan nem is gondolnák.

Hódmezővásárhely neve inkább a piacairól, iparáról vagy politikai vitáiról ismerős, semmint a méreteiről. Pedig a város közigazgatási területe hatalmas: több mint 487 négyzetkilométer, amivel nemcsak Csongrád-Csanád vármegye legnagyobb települése, hanem az egész országban is a második helyen áll. Csak a főváros előzi meg, így Hódmezővásárhely „alföldi óriásnak” is tekinthető.

Magyarország második legnagyobb városa: Hódmezővásárhely

A város területének kiterjedése abból adódik, hogy a 19–20. század fordulóján a környékbeli tanyák és külterületek is a közigazgatásához tartoztak, így a település kis túlzással majdnem akkora, mint a Balaton teljes vízfelülete. A nagy terület azonban nem jelent óriási népességet:

a városban ma mintegy 43 ezer ember él, vagyis a népsűrűség jóval alacsonyabb, mint a hasonló méretű településeken. (A korább évtizedekben 54 ezernél is többen éltek még itt.)

Hódmezővásárhely története szorosan kapcsolódik az Alföld mezőgazdaságához és a vásározó életmódhoz. Már a középkorban is jelentős település volt, a török hódoltság idején viszont teljesen elnéptelenedett. A 18. században újranépesült, és gyorsan fejlődésnek indult: a 19. század végére Szeged után az ország egyik legnagyobb városává vált.

A második legnagyobb magyar város, Hódmezővásárhely sétálóutcája
Fotó: Hodmezovasarhely.hu

Ma Hódmezővásárhely modern kisváros, iparában, kultúrájában és történelmében máig különleges. Bár a népessége nem vetekszik a nagyvárosokkal, hatalmas területe miatt ott a helye a magyar „rekorderek” listáján.

Az egyik legrégebb óta lakott magyar várost maga Hadrianus császár emelte városi rangra, erről ebben a cikkünkben olvashatsz.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Vígh Anna
Vígh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.