Egy 2500 éves szibériai „jégmúmia” testén olyan tetoválásokat fedeztek fel a kutatók, amelyek kidolgozottsága még a mai tetoválóművészeket is lenyűgözi. A nagy felbontású képalkotásnak köszönhetően most először tárultak fel részletesen a Pazyryk nép harcos kultúrájáról árulkodó motívumok.
Az Altaj-hegység jégsírjaiban a 19. században feltárt Pazyryk-múmiák páratlan betekintést engednek az ősi nomád lovasnépek életébe. A most vizsgált, körülbelül ötvenéves korában elhunyt nő testét eddig csak részben ismerték, ám a Hermitage Múzeumban végzett közeli infravörös vizsgálatok egészen új részleteket tártak fel: a bőrén leopárdok, szarvasok, sőt, mitikus lények kelnek életre.
Különös szimbólumokat rejtett a múmia tetoválása
A nő jobb alkarján leopárdok fogták körbe egy szarvas fejét, míg a bal karján egy oroszlántestű, sasfejű és -szárnyú griff viaskodott egy szarvassal. Ezek a jelenetek az állatok vad küzdelmeit örökítették meg, amelyek a Pazyryk kultúra szimbolikájának központi elemei voltak. Külön érdekesség, hogy a hüvelykujján egy kakas képe is megjelent, ami a művészi szabadság és egyéni stílus jele lehetett.
A kutatók szerint az ábrákat valószínűleg előre stencilezték a bőrre, majd állati csontból vagy szarvból készült tűszerű eszközzel vitték fel a festékanyagot, amely égett növényi maradványokból vagy koromból állhatott. Egy mai tetoválóművész, aki az ősi mintákat a saját bőrén is kipróbálta, úgy becsülte, hogy csak az egyik kar kidolgozása több órányi koncentrált munkát igényelt. Ez arra utal, hogy a tetoválás mestersége már akkor is professzionális, gyakorlott kezekben volt.
A tetoválások részletgazdagsága és szimbolikája azt mutatja, hogy a Pazyryk népnél a bőrdíszítés nem pusztán testművészet, hanem mély kulturális jelentőségű gyakorlat volt. Bár néhány minta sérülést szenvedett a temetés során, ez is azt sugallja, hogy a tetoválások főként az élethez, nem pedig a túlvilághoz kötődtek.
Ha kíváncsi vagy a 107 éves tetoválóművészre, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.
