Tetováló segít a régészeknek felfedni egy 2500 éves múmia titkát

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy 2500 éves szibériai „jégmúmia” testén olyan tetoválásokat fedeztek fel a kutatók, amelyek kidolgozottsága még a mai tetoválóművészeket is lenyűgözi. A nagy felbontású képalkotásnak köszönhetően most először tárultak fel részletesen a Pazyryk nép harcos kultúrájáról árulkodó motívumok.

Az Altaj-hegység jégsírjaiban a 19. században feltárt Pazyryk-múmiák páratlan betekintést engednek az ősi nomád lovasnépek életébe. A most vizsgált, körülbelül ötvenéves korában elhunyt nő testét eddig csak részben ismerték, ám a Hermitage Múzeumban végzett közeli infravörös vizsgálatok egészen új részleteket tártak fel: a bőrén leopárdok, szarvasok, sőt, mitikus lények kelnek életre.

Különös szimbólumokat rejtett a múmia tetoválása

A nő jobb alkarján leopárdok fogták körbe egy szarvas fejét, míg a bal karján egy oroszlántestű, sasfejű és -szárnyú griff viaskodott egy szarvassal. Ezek a jelenetek az állatok vad küzdelmeit örökítették meg, amelyek a Pazyryk kultúra szimbolikájának központi elemei voltak. Külön érdekesség, hogy a hüvelykujján egy kakas képe is megjelent, ami a művészi szabadság és egyéni stílus jele lehetett.

A 2500 éves múmia tetoválása is jól mutatja, már az őskorban is művészet volt a testfestés
Fotó: Charles O'Rear / Getty Images Hungary

A kutatók szerint az ábrákat valószínűleg előre stencilezték a bőrre, majd állati csontból vagy szarvból készült tűszerű eszközzel vitték fel a festékanyagot, amely égett növényi maradványokból vagy koromból állhatott. Egy mai tetoválóművész, aki az ősi mintákat a saját bőrén is kipróbálta, úgy becsülte, hogy csak az egyik kar kidolgozása több órányi koncentrált munkát igényelt. Ez arra utal, hogy a tetoválás mestersége már akkor is professzionális, gyakorlott kezekben volt.

A tetoválások részletgazdagsága és szimbolikája azt mutatja, hogy a Pazyryk népnél a bőrdíszítés nem pusztán testművészet, hanem mély kulturális jelentőségű gyakorlat volt. Bár néhány minta sérülést szenvedett a temetés során, ez is azt sugallja, hogy a tetoválások főként az élethez, nem pedig a túlvilághoz kötődtek

Ha kíváncsi vagy a 107 éves tetoválóművészre, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.