Rosszul sült el az iskolai kísérlet, gyerekek ezrei nem tanultak meg helyesen írni

Olvasási idő kb. 2 perc

Azzal mindig is tisztában voltak a tanárok és vezetők, hogy lenne mit javítani az iskolarendszeren, és a hatékony tanulásnak más módjai is lehetnek a megszokottnál. Azonban a különböző újítások nem mindig jártak sikerrel.

Egy ’60-as években bevezetett, radikálisnak is mondható iskolai kísérlet több ezer gyerek tanulmányait befolyásolta, azonban sajnos nem a jó irányba.

Az ITA rendszerének karakterei
Fotó: AnonMoos / Wikimedia Commons

A gyors olvasást akarták megtanítani a gyerekeknek

Egy egész generációnyi brit gyerek vett részt akaratlanul a kísérletben, mely az olvasási készségeket akarta fejleszteni, ám rosszul sült el. Az ITA, vagyis oktatási kísérlete nem annyira ismert még a britek körében sem, miközben a 60-as, 70-es évek között bizonyos iskolákba járó gyerekek több ezrére volt hatással. A kísérlet célja az volt, hogy a gyerekek gyorsabban megtanuljanak olvasni és a fonetikai jelekkel kevert írás miatt intuitívabban betűzni. Miután majd’ egy évtizedig tanították a „módszert” a gyerekeknek, egyszer csak nyom nélkül kivezették. Később nem is beszéltek róla, nem dokumentálták és nem is ismerték el igazán a próbálkozást.

Miért akarták megreformálni az írás-olvasást

Aki tanult angolul, az megértheti azt a szenvedést, mikor az ember következetesen próbálja kiejteni a szavakat és ezek hangjait, ám így is folyamatosan hibát vét. Ez azért van, mert az angol kiejtés az egyik legnehezebben megtanulható az európai nyelvek között. Nemcsak mi magyarok érezzük úgy, hogy „legalább mi mindent úgy ejtünk, ahogy le van írva”, de az angol hangok „következetlensége” egy újlatin nyelvet beszélő, mondjuk spanyol vagy francia számára is nehézséget okoz, sőt az éppen olvasni tanuló brit vagy amerikai gyerekeknek is.

Az angolban található nagyjából 44 fonéma – vagyis a beszédet alkotó különböző hangok – a különböző szavakban különböző módokon ejthető ki. Persze, a hangoknak van valamiféle kiejtési szabálya, ha mondjuk bizonyos betűkkel csoportosulnak, azonban sokszor ezek ellentmondanak egymásnak (például a „through”, „though” és „thought” szavakban).

Az ITA megoldása

A Sir James Pitman parlamenti képviselőtől (aki magához az oktatáshoz nem értett túl sokat) származó ötlet szerint az ITA 44 fonetikus hangból álló rendszere megkerülte volna az angol nehéz kiejtésének káoszát, megkönnyítve az olvasást a gyerekeknek. Az írásmódban a szokványos angol karakterek mellett voltak fonetikus jelek, vagy szimplán megváltoztatott betűk is.

Az ígéret az volt, hogy az ábécé-kiegészítésről a gyerekek hét-nyolcéves korukban zökkenőmentesen át tudnak majd térni az eredeti betűk olvasására, azonban sok gyereket összezavart az olvasási rendszer e kettőssége, és sokszor még felnőttkorban is nehézségük támadt a betűzéssel, helyesírással. Így az eset jó példája annak, mikor egy bonyolult problémát egy egyszerű, nem túl átgondolt megoldással akarnak gyorsan felszámolni.

Ebben a cikkben a magyar iskolásévek mindenki által ismert emlékeiről olvashatsz.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pozsgai Cicelle
Pozsgai Cicelle
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.