Ide rohantak Táncsicsot kiszabadítani a márciusi ifjak

Olvasási idő kb. 2 perc

A Táncsics Mihály utca sajátos, mediterrán hangulatával a történelem szemtanúja: itt áll Budapest legrégibbnek tartott épülete is.

A budai Várnegyedben a Bécsi kapu tértől a Szentháromság térig fut a Táncsics Mihály utca. Nagy része le van zárva az autóforgalom elöl, csak az itt élők közelíthetik meg otthonukat autóval – ha még nem jártad be, videónkból megismerheted ezt a hangulatos kis utcát!

Ahogyan a Várnegyed minden utcájában, úgy a Táncsics Mihály utcában is számos műemlékház áll. Van azonban három különleges épülete ezeken felül is: az egyikben Tóth Árpád élt és alkotott, a másikban az utca névadója raboskodott, a harmadik pedig minden bizonnyal Budapest legrégebbi épülete.

Indítsd el videónkat, és nézz szét te is!

 A Táncsics Mihály utca 2. alatti épület, a Vörös Sün ház a főváros legrégebbi, máig használatban levő épülete. Az 1260-as években húzták fel, azaz 40 év múlva már azt mondhatjuk el róla, hogy 800 éve áll. 

Volt a pálosoké, működött benne fogadó, fogorvosi rendelő, gyermekszínház, mulató és bordély is.

A Táncsics Mihály utca 9. alatt azt a börtön találjuk, ahol az utca névadója raboskodott: az épület volt egyébként püspöki palota, kaszárnya, lőporraktár is. Börtönnek nem volt valami szigorú a hely, az 1848-as forradalom hevületében nem is volt olyan nehéz kimenekíteni innen Táncsicsot.

A 13-as szám alatt álló épületben töltötte élete utolsó 10 évét Tóth Árpád: a költő, akiről később a Várnegyed túloldalán futó sétányt elnevezték, itt alkotott.

Ha érdekel, hol áll a főváros legkeskenyebb háza, ebben a cikkünkben videón is láthatod!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.