3500 éves város romjaira bukkantak Peruban: fény deríthet egy ősi civilizáció sorsára

Olvasási idő kb. 2 perc

Peruban nemrég egy különleges régészeti felfedezést jelentettek be: az ország északi részén, a Barranca nevű régióban kutatók egy több mint 3500 éves város maradványait tárták fel.

Peñico névre keresztelt lelőhely nem csupán egy újabb ősi település a föld alatt, hanem egy olyan központ lehetett, amely az Andok, az Amazonas és a tengerparti vidékek között működő kereskedelmi hálózat fontos csomópontja volt. A felfedezés különösen jelentős, mert segít jobban megérteni, hogyan alakultak ki a dél-amerikai civilizációk, és miként léteztek egymás mellett ezek az ősi közösségek több ezer évvel ezelőtt.

Új utak nyílhatnak az ősi civilizáció felé

A feltárás helyszíne Lima városától mintegy 200 kilométerre északra található, 600 méterrel a tengerszint felett. A régészek több éven át tartó kutatómunka és drónfelvételek segítségével térképezték fel a területet, amelyen 18 épület maradványait sikerült azonosítaniuk. Ezek között vannak nagyobb, rituális célokra épített struktúrák, valamint lakóépületek is, amelyek arról tanúskodnak, hogy a település összetett, szervezett társadalmi rendszerrel rendelkezett.

Nemcsak az ősi civilizációt ismerhetjük meg jobban, hanem a környezeti változásokat is
Fotó: Merrill Images / Getty Images Hungary

Az egyik legfontosabb lelet egy agyagtemplom maradványa, amely valószínűleg vallási szertartások helyszíne lehetett. Emellett előkerültek emberi és állati alakú kerámiák, gyöngyökből, kagylóhéjakból készült ékszerek, amik mind azt sugallják: az itt élő emberek nemcsak mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak, hanem szimbolikus, vallási jelentőségű tárgyakat is készítettek.

Kulturális és kereskedelmi központ lehetett

A régészek szerint Peñico nem elszigetelt település volt, hanem része lehetett egy szélesebb kereskedelmi és kulturális hálózatnak, amely már jóval az inka civilizáció megjelenése előtt is létezett Dél-Amerikában. Ez a város például kapcsolatban állhatott a híres, 5000 éves Caral civilizációval, amelyet a világ egyik legrégebbi városi kultúrájaként tartanak számon. Úgy vélik, hogy Peñico akár egy későbbi utódváros is lehetett, amely a Caral által megalapozott társadalmi és gazdasági struktúrákat vitte tovább. A most feltárt leletek ennek a kulturális és kereskedelmi örökségnek lehetnek a bizonyítékai.

A Peñico felfedezése azért is különösen érdekes, mert nem csupán a civilizációk fejlődését, hanem az éghajlati és környezeti változásokra adott válaszaikat is vizsgálhatóvá teszi. A régészek szerint a terület elhagyására, vagy átalakulására, részben az akkori klímaváltozás és ökológiai stressz is hatással lehetett. A város szerkezete, a mezőgazdasági elrendezés, valamint a vízgazdálkodás nyomai mind azt mutatják, hogy az itt élők alkalmazkodtak a kihívásokhoz, és hosszú távon is fenntartható módon próbáltak működni.

Ha kíváncsi vagy rá, hol található a világ legjobb étterme, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?