Ha valaki eltér a normáktól – bármely korban, másképp gondolkodik, viselkedik, azt megbélyegzik. Ez így van ma, és így volt évszázadokkal ezelőtt is, szinte minden kontinensen: gondoljunk csak a boszorkányperek borzalmaira, de a reformáció atyjával, Luther Mártonnal sem bánt kesztyűs kézzel az egyház. Ez persze csak néhány példa, számtalan ilyen akad a történelemben és manapság is.
Cházár András nevét sokan talán csak utcatáblákról ismerik, pedig igazi filantróp volt, aki a következményeket sutba dobva kiállt bizonyos ügyek mellett, és felemelte a szavát, ha úgy vélte, egy döntés igazságtalan, egy törvény hátrányosan érinti emberek tömegeit. Ennek ellenére, a kiváló elmét, aki sokat olvasott otthona magányában, sokan az ördög cimborájának tartották.
A közéletben is aktív volt a nemes
Cházár András noha elszegényedett nemesi családból származott, költészetet, retorikát, bölcseletet, és Pozsonyban jogot is tanult, majd Rozsnyóra költözött. Jogi diplomáját hasznosítva Abaúj, Hont, Torna, majd Gömör vármegye táblabírája lett, és hevesen ellenállt, amikor II. József bevezette rendeleteit, akkor pedig fel is hagyott az ügyvédkedéssel, amikor az új szabály szerint az ügyvédeknek latin helyett német nyelven kellett beadni a kereseteiket a törvényszékhez.
Humanista gondolkodásmódját az is jól példázza, hogy az 1790-es országgyűlésre levelet írt a rendeknek, amelyben a jobbágyok sérelmeire és azok orvoslására hívta fel a figyelmet, és javítani szeretett volna életkörülményeiken. Később, közéleti csatározásai miatt, nem kapott új tisztséget, így visszavonult rozsnyói birtokára, ahol alapvetően földműveléssel foglalkozott és vidéken meghonosította a burgonyatermesztést.
Így lett iskolaalapító a nemes
Cházár 1799-ben az osztrák fővárosban járt, és egy sétája alkalmával fedezte fel a bécsi siketiskolát. Nem sokkal később találkozott is annak igazgatójával, May Józseffel, aki mindent megosztott vele a siketnéma gyerekek tanítási módszereiről.
A férfit annyira megérintette, amit látott és hallott, hogy elhatározta, ő is létrehoz egy hasonló intézményt Magyarországon.
Az eredeti tervek szerint az iskola a rozsnyói birtokon lett volna, ám amikor benyújtotta a folyamodványt a császári udvarhoz, akkor az intézmény létrehozásának egyik feltétele az volt, hogy az Vácon nyíljon meg, a másik, hogy Cházárnak kell biztosítania az anyagi feltételeket. (Az intézmény ma is működik Cházár András Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon néven, ez látható a címlapképünkön /forrás: Wikimedia Commons/).
1800-ban három nyelven szétküldött egy levelet az ország prominens személyiségeinek és intézményeinek, amelyben arra kérte őket, adományokkal segítsék az iskola létrejöttét.
334 adakozó több mint 5000 forinttal járult hozzá a nemes ügyhöz, így az Országos Királyi Siketnéma Intézet 1802. augusztus 15-én meg is nyílt.
Az ötlet szülőatyját nem hívták el a megnyitóra, vélhetően korábbi közéleti vitái miatt, így Cházár csak fél évvel később láthatta saját szemével, miként valósult meg a terve. Ezután visszavonultan élt rozsnyói birtokán, és a tanult, sokat olvasott embert ezért a környékbeliek az ördög cimborájának tartották. Ezt a vélekedést erősítette meg, hogy temetésének napján hatalmas vihar tombolt a környéken, és sírját később fel is dúlták.
Ma már több intézmény is létezik sajátos nevelési igénnyel élő gyermekek és felnőttek számára is. Ebben az interjúban egy autista kisfiú édesanyával beszélgettünk.
