Királyi ágyasház is volt egykor a börtön, ahol Táncsics raboskodott

Olvasási idő kb. 2 perc

A budai Várnegyed szívében, a Táncsics Mihály utca 9. szám alatt áll egy épület, amely a magyar történelem számos meghatározó eseményének helyszíne volt. Ezt az épületet ma Táncsics-börtönként ismerjünk.

1848. március 15-én a pesti forradalom egyik követelése a politikai foglyok szabadon bocsátása volt. A forradalmi tömeg így vonult a budai Várba, hogy kiszabadítsa Táncsics Mihályt, akit 1847-ben sajtóvétség miatt zártak fogdába.

A börtön maga nem volt kifejezetten szigorú, Táncsics földszinti szobájának ablakain nem voltak rácsok, helyette rászögelt deszkákkal próbálták megakadályozni a szökést. A forradalmárok így könnyedén ki tudták szabadítani.

Tüntetés a Nemzeti Múzeum előtt, 1848. március 15.
Fotó: Unknown author / Wikimedia Commons

Jókai Mór és a "luxusbörtön"

1862-ben Jókai Mór is raboskodott ebben az épületben. Emlékirataiban úgy emlékezett vissza erre az időszakra, hogy

Idézőjel ikon

a börtönben szabadabbnak érezte magát, mint otthon.

Nem is volt túlzottan börtönérzete a helynek, Jókai saját bútoraival rendezhette be a helyiséget, rendszeresen vendégeket fogadhatott, és gyakran házon kívül vacsorázhatott is.

„Faparkettás börtönnek” lett titulálva a hely: a szobák otthonosak, kényelmesek voltak, az udvart parkosították, és emellett a ’hagyományos’ börtönökhöz képest szokatlan szabadság uralkodott az intézményben.

A börtönépület története és jelenlegi állapota

A Táncsics Mihály utca 9. szám alatti épület történelme hosszú és változatos. A középkorban királyi ágyasházként, később püspöki palotaként, majd kaszárnyaként és lőporraktárként is funkcionált.

A II. világháború után egészen 2014-ig amerikai tengerészgyalogosok lakták, akik kosárlabdapályát és kertmozit is kialakítottak az udvaron.

A Táncsics Mihály utca 9. alatti épület, a híres Táncsics-börtön, 1971
Fotó: Otruba Ferenc és Zoltán / Fortepan

Az épület jelenleg zárva tart a nagyközönség előtt, bár időnként szervezett túrák keretében be lehet járni a börtöncellákat. A Táncsics-börtön sokrétű múltjának köszönhetően a mai napig különleges jelentőséggel bír a magyar kultúrában és történelemben.

Ebben a cikkben felfedezheted Petőfi Sándor és Jókai Mór barátságának különleges történetét, amikor is Jókai egy ideig Petőfiék lakásában élt.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Baráth Lilla
Baráth Lilla
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.