Közadakozásból épül Esterházy Péter otthonából alkotóház: Vámos Miklósék minden segítségnek örülnek

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Vámos Miklós és Dragomán György a Magyar Irodalom Barátai Alkotóháza (MIBA) alapítvány kuratóriuma nevében Esterházy Péter születésének 75. évfordulóján számolt be arról, hol tart most az író hajdani otthonának alkotóházzá alakítása. Az eseményen a Dívány is részt vett, ahol Vámos Miklóst és Dragomán Györgyöt kérdeztük.

Mint ismert, az örökösök tavaly tavasszal hirdették meg egy ingatlanportálon az Esterházy család Emőd utcai otthonát, miután a család sokáig hiába próbálkozott, hogy fővárosi vagy önkormányzati segítséggel alkotóházat teremtsenek belőle. A ház – ami, ahogy az apróhirdetésben állt, „sok-sok évig volt egy boldog nagycsalád otthona” – sorsa megérintette Dragomán Györgyöt és Vámos Miklóst, akik létrehozták a Magyar Irodalom Barátai Alkotóház (MIBA) alapítványt, hogy Esterházy Péter otthonát külföldi mintára alkotóházzá alakítsák.

Esterházy hajdani otthona nincs jó állapotban

A tárgyalások eredményeképpen Óbuda-Békásmegyer önkormányzata végül megvásárolta az ingatlant, a felújítást pedig a Market Építő Zrt. vállalta. 

A felújítás során azonban nem várt nehézségekbe ütköztek: kiderült, hogy a ház nincs jó állapotban.

Itt-ott süllyed, a falak salétromosak, és teljes tetőcsere is szükséges, mert az ott lévő pala veszélyes. Vámos Miklós elmondta: az alapítvány minden felajánlásnak örül (ezzel kapcsolatban Vámos Miklós Facebook-oldalán lehet tájékozódni, illetve jelentkezni). Van, aki minimális összeggel vagy önkéntesen felajánlott falfestéssel segíti a vállalkozást, de jelentkezett már kertészmérnök, bútorasztalos, és akadt, aki egy komplett biedermeier garnitúrát ajánlott fel a majdani alkotóház számára. A felújítás terveit a BME egyik építésztanára vállalta, de önkéntes alapon jelentkezett a 3. kerületből egy pékség és egy étterem is, hogy az alkotóház vendégeinek reggelit, illetve ebédet biztosítson. Igazi társadalmi összefogással valósul tehát meg Esterházy otthonának alkotóházzá alakítása.

Vámos Miklós és Dragomán György karolták fel elsőként Esterházy Péter otthonának alkotóházzá alakítását
Fotó: Hornyák Adrienn

Önkéntes házmester és gondnok

Vámos Miklós nemcsak az alapítvány egyik kurátora, hanem afféle önkéntes házmester és gondnok is: például, ahogy bevezetőjében elmondta, jelenleg az ő feladata, hogy a kukát kihúzza az utcára. Jelenleg – a házmesteri és gondnoki feladatokon kívül – ő menedzseli a különböző vállalatokkal, intézményekkel a tárgyalásokat is, ami nem kevés fáradsággal jár.

Idézőjel ikon

„Helytállok, mert úgy érzem, ez a kötelességem”

– mondta Vámos Miklós, elismerve, hogy a munka sok teendőt és utánajárást igényel. Állami segítséget nem szeretnének igénybe venni, de nagy szükség lenne szerinte egy gondnokra és egy menedzserre is. Várják még a magyar írók segítségét is, akik közül egyelőre Visky András támogatta nagyobb összeggel a vállalkozást.

Fordítókat és magyar írókat is várnak

A tervek szerint idén szeptembertől fogadnának fordítókat az alkotóházzá alakított Esterházy-otthonban, lehetőség szerint olyanokat, akik „a magyar irodalom barátai”, tehát magyar nyelvű irodalmi műveket fordítanak, és van már mögöttük néhány sikeres kötet. Ugyanakkor nem zárkóznak el attól sem, hogy pályakezdő magyar írókat lássanak vendégül. Arról, hogy kik tölthetnek egy-egy hónapot az Esterházy-alkotóházban, a kuratórium fog majd dönteni. A házban egyelőre két fürdőszoba van, ezért egy időben két személy tud ott tartózkodni, az elképzelések szerint egy hónapig. A földszinti helyiségeket és a kertet irodalmi rendezvények helyszíneként képzelik el: író-olvasó találkozóknak, könyvbemutatóknak adhat majd otthont

Dragomán György nemzetközi színtéren népszerűsíti az alkotóházat
Fotó: Hornyák Adrienn

„A legfontosabb az, hogy Péterre gondoljunk” 

Dragomán György, aki az alkotóház nemzetközi körökben való megismertetésén dolgozik, kiemelte: egy ilyen létesítmény haszna „nem látszik azonnal”, idővel azonban mindenképp megtérül. Példaként saját, finnországi tartózkodását említette: bár annak, hogy finn alkotóházban dolgozhatott, nem volt feltétele, hogy Finnországról írjon, idővel mégiscsak megjelentek munkáiban a finn utalások. (Azóta pedig számos magyar család asztalára kerül karácsonykor a finn lazacleves, amelynek receptjét Magyarországon leginkább tőle ismerhetjük.) „Ha az ember ott van egy helyen, visz is valamit és hoz is valamit” – mondta Dragomán György, aki szerint „a legfontosabb az, hogy Péterre gondoljunk, hogy ő velünk van. A házban is ott lesz azokkal, akik ott laknak majd.” A Dívány kérdésére Dragomán György elmondta: Esterházy a mai napig hiányzik neki, amikor ránéz a könyvespolcra.

Idézőjel ikon

„Hiányzik emberként, hiányzik, hogy olvassa, amit írtunk, vagy hogy beszéljünk vele. De jó, hogy itt van mégis, mert olvashatjuk. Ő nagyon fontos ember volt sokunk életében.”

Vámos Miklós egy füzetben vezeti az alkotóházzal kapcsolatos felajánlásokat
Fotó: Hornyák Adrienn

Emlékszoba is lesz az alkotóházban

Esterházy Péter hajdani dolgozószobájából emlékszoba készül, ami bizonyos feltételekkel, kisebb csoportoknak látogatható lesz. A Dívány erről a tervről is kérdezte Dragomán Györgyöt és Vámos Miklóst: „Ott lesz az íróasztala, lesznek személyes tárgyai, a saját könyvei és fordításban is, hogy aki odajön, olvashassa őt. Az is elképzelhető, hogy online hozzá lehet majd férni a berlini kéziratokhoz, bár ezt még nem tudjuk. Ő ott lesz, abban a szobában” – fogalmazott Dragomán György. Az elképzeléssel Vámos Miklós is egyetért: „Az emlékszoba külön lesz az intim tértől, ahol a fordítók vagy íróvendégek tartózkodnak.

Idézőjel ikon

A családtól kaptunk tárgyakat: van ott egy íróasztal, egy könyvespolc, két esernyője, egy ballonkabátja, egy aktatáskája és fényképek.

A két esernyőt, a ballonkabátot és az aktatáskát hazavittem, hogy nehogy baja essen a tatarozáskor. Ennyi van most, még nagyon kevés az emlékszobához. De másnak is lehet Esterházy-emléke, és a családdal is beszélek még. Lesz ez valahogy.”

Vámos Miklós őrzi Esterházy dolgozószobájának a kulcsát is: „Amikor először ott jártam, és jött velem egy iparos, rázártam az ajtót, hogy oda mégse menjenek be. Aztán kiderült, hogy nem zár rendesen, de akkor már azon a kulcscsomón, ami a házhoz van, ott volt, és rajta hagytam.” Nem ez az egyetlen, íróelődökhöz köthető tárgy, amit Vámos Miklós őriz: „Móricz Zsigmond zsebórája nem az enyém, csak nálam van. Amikor egyszer a kezembe vettem, és a tulajdonosa látta, hogy micsoda ábrándos szemmel nézem, azt mondta, hogy jó, akkor ez legyen nálad. Otthon van az íróasztalomban, havi egyszer megfogom. Nálam van még Herczeg Ferenc egy könyvespolca, meg egy kávéskészlete. Egy bonyolult örökség kapcsán kaptam. Őrzöm, mert szeretem Herczeg Ferencet.” A kérdésre, hogy kávézott-e már belőle, így felel: „Dehogy, egy vitrinben tartom. De egyébként is, ez olasz típus, egészen kevés kávé fér bele. Én meg az amerikai kávét szeretem.” (Borítókép: Hornyák Adrienn)

Ha szívesen olvasnál még Vámos Miklósról, ezt a cikket ajánljuk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.