Vadregényes kertben bújik meg az a villa, melyben az egyik legnagyobb magyar író, Esterházy Péter szinte teljes életét leélte. Fenti videónkban ide kalauzolunk el.
Vámos Miklós és Dragomán György a Magyar Irodalom Barátai Alkotóháza (MIBA) alapítvány kuratóriuma nevében Esterházy Péter születésének 75. évfordulóján számolt be arról, hol tart most az író hajdani otthonának alkotóházzá alakítása. Az eseményen a Dívány is részt vett, ahol Vámos Miklóst és Dragomán Györgyöt kérdeztük.
Egy bögre forró csoki, egy jó történet, és eshet az eső, fújhat a szél, te egészen más tájakon barangolsz.
Az elmúlt években először a Covid, majd a háború és a gazdasági válság forgatta fel igencsak az életünket és a világot is. A kihívásokkal mindenki másként birkózik meg. Hogyan élik meg mások ezt a nehézségekkel teli időszakot? Honnan merítenek erőt, hogyan őrzik meg a lelki békéjüket és a testi egészségüket? Vámos Miklós megosztotta a Dívánnyal, mely dolgokat teszi meg önmagáért.
Legalábbis Vámos Miklós szerint. Friss kiadású könyve ugyanis tartalmilag nem is annyira friss, a múltból előásott krónikák sora, a Ki nem küldött tudósítónk jelenti publicisztikájának válogatott és lábjegyzetekkel tűzdelt összeállítása egy karcsú könyvben. Könyvbemutatón jártunk.
„Újságíró kérdezte tőlem, hogyan tudnám összegezni a legrövidebben, hogy mi kell a prózaíráshoz. Azt válaszoltam: ÉLET. Mire ő: És kissé bővebben? Hát... egy-két IGEN. Tagadásra nem épülhet szilárd vár, főleg nem ércnél maradandóbb. Ha nem sajtómunkás várja a frappáns választ, itt azért le kéne fékezni.” Vámos Miklós pedig lefékez, és a tőle megszokott, fanyar humorral fűszerezve, Igen című kötetében mesél arról, hogy mit jelent számára élni, olvasni és írni.
Vámos Miklós hetvenéves lett, és olvasóit egy rendhagyó kötettel lepte meg. A Hetvenkedő bensőséges hangulatú, személyes témákkal foglalkozó limerickeket vonultat fel.
Vámos Miklós legújabb regénye olyan korba kalauzol minket, amit nehéz elfelejteni vagy feldolgozni. Az íróval a Dunapestről beszélgettük.
Vámos Miklós legújabb regényét egy épület ihlette. A Pozsonyi 38. szemtanúja volt Újlipótváros felvirágozásának, a zsidók csillagos házakba gyűjtésének, a nyilasok kegyetlenségének és tervezője tragikus halálának. A városrészben sétáltunk, hogy meghallgassuk, mit mesélnek a falakba ivódott emlékek.
Sikerkönyvek szerzőivel készült interjúkat tett online elérhetővé az Alexandra.
