A Lego-kockák legritkább darabjai: a sokat érő különlegességek bárkinél meglapulhatnak

Olvasási idő kb. 2 perc

A Lego játék az alapkoncepciójától – mely szerint csak a képzelet szabhat határt a játéknak – ugyan a szettek megjelenésével némileg eltávolodott, népszerűsége töretlen világszerte. Most megmutatjuk azokat a ritka kockákat, amelyekből a legkevesebb készül.

Az egymásba építhető kockák a nevüket a dán Leg godt!, azaz Játssz jól! kifejezésből kapták. Még az 1930-as években készültek az első darabok, egy dán asztalosmester, Ole Kirk Christiansen műhelyében, fából. Már ekkor is hasonló elven, azaz a kockák alján lyukakkal, tetejükön az azokba illeszkedő bütykökkel állították elő a darabokat. 1958 óta műanyagból gyártják a kockákat, melyek időtállónak bizonyultak.

Az első, elkészült darabok a mai napig kompatibilisek azokkal, amik ma gördülnek le a gyártósorról.

A Lego értékállóságát mi sem bizonyítja jobban, hogy egy-egy ritka, régi szett szinte aranyáron kel el. Míg a korai években szinte csak kockák illetve figurák, manapság már rajzfilmszereplők és egyre több, évente bővülő csomag készül a legkülönfélébb kivitelben. Bár a kreativitást némileg csökkenti a jelenlegi trend, a szinte minden érdeklődési körnek megfelelő, előre összeállított és használati utasítással ellátott, mérnökök által megtervezett építmények iránti rajongás töretlen. Néha pedig felbukkannak olyan ritka Legók is, amelyekre nehéz magyarázatot találni. 

Ritka Legók készültek színváltáskor a gyárakban

A Legókat és a kisebbek kezébe illő Duplókat jelenleg öt nagy gyárban, Dániában, Mexikóban, Vietnámban és Kínában, illetve hazánkban, Nyíregyházán készítik. Amint a fenti fényképen is látható, akadnak a megszokott alapszínektől (ebből jelenleg 50-féle van) némileg eltérő küllemű kockák is, ennek oka pedig a gyártásban keresendő. Amikor nyilvánosságra került a furcsa, márványos színű kockák képe, egykori Lego-dolgozók avatták be a kommentelőket abba, mi is az oka annak, hogy ezek így néznek ki. Nagyon ritkán a készletekbe is bekerültek, így akad, akinek otthon is van belőle.

„A férjem nagymamája a 60-as évek közepén a coloradoi Lovelandben a Lego gyárban dolgozott. Most kaptunk tőle egy hatalmas Legót a fiamnak, és ezeket találtuk! Azt mondja, amikor a gyári munkások színt cseréltek a gépeken, az elsőként legyártottak ilyen vegyes színekben jöttek ki. Nagyon klassz!” – írta a fénykép tulajdonosa. 

Idézőjel ikon

„A skóciai Grangemouth üzemben kis számú márványtégla készült próbatételként, amelyek hihetetlenül ritkák és értékesek”

 – erősíti meg egy másik kommentelő. A legdrágábban, újonnan megvehető Lego-szett egyébként közel 1 millió forintba kerül, a neve Birodalmi Zászlóshajó, és 10210-es sorozatszámon fut, hazánkban is kapható. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.