Megválasztották az év emlősét: egy olyan kis rágcsáló lett, amely már csak a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben él, sehol másutt a világon.
Az este csendjét csak a fűszálak susogása és apró neszek törik meg, ahogy a sűrű aljnövényzetben egy fürge kis vadász mozdul. Lágy bundáját alig éri fény, szinte beleolvad a pusztai tájba, mégis, ha figyelmesen fülelünk, meghallhatjuk halk motoszkálását. Nem kapkod, de nem is tétovázik: hosszú hátsó lábai ruganyosan lendítik előre, akár egy miniatűr ragadozót, aki a fűtenger rejtett ösvényein suhan. Gombszemeivel folyamatosan figyel, rezgő bajuszszálaival a legapróbb rezdüléseket is érzékeli – és ha elérkezik a megfelelő pillanat, villámgyorsan lecsap zsákmányára. A magyar szöcskeegér titkos éjszakai élete eddig rejtve maradt a legtöbbünk előtt, de most végre reflektorfénybe kerül.
Ez lett az év emlőse
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) lett az idei év emlőse, egy különleges, kevéssé ismert kis rágcsáló, amely elsősorban a magyar puszták és dombvidékek lakója. Nevét mozgásáról és megjelenéséről kapta: hosszú hátsó lábain fürgén ugrál, akárcsak egy szöcske, testét pedig három sötét sáv díszíti. Bár rágcsálónak tűnik, életmódja inkább egy kisragadozóéra emlékeztet: rovarokkal, pókokkal táplálkozik, és éjszakai vadászata során bajuszszálaival tájékozódik a fűben megbújó prédája után kutatva.
A magyar szöcskeegér ritka és rejtőzködő faj, amelyet sokáig alig tanulmányoztak, pedig különleges életmódja miatt megérdemli a figyelmet. Ráadásul a világon már egyedül csak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben él. Élőhelyének csökkenése veszélyezteti a fennmaradását, ezért az „Év emlőse” program célja, hogy jobban megismerjük és védelmezzük ezt az apró, de annál izgalmasabb teremtményt.
Miközben a magyar szöcskeegérből egyre kevesebb van, barnamedvéből egyre többet látni a magyar erdőkben. Ide kattintva megtudhatod, hol találkozhatsz velük.
