Ő örökítette meg a legendás magyar színészek legnagyobb pillanatait

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy nemrég megjelent, Törőcsik Marira emlékező cikkünk kapcsán kereste meg a Dívány szerkesztőségét olvasónk, aki elmesélte, hogy a Körhinta című film nem csak a színésznő életére volt óriási hatással.

Mint kiderült, az 1956-os cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott alkotást olvasónk édesanyja, Schandl Teréz fotós dokumentálta, aki standfotósként több film készítése során közreműködött, és ennek köszönhetően több 20. századi magyar művésszel ápolt közeli barátságot.

Ismert színészeket fogadott otthonában a fotográfus

„Törőcsik Mari családi jóbarátunk volt. Hozzá és a kortársai közül másokhoz is nagyon sok szép emlék fűz a mai napig” – meséli Kozma Gábor, aki szerencsésnek tartja magát, hiszen, miután szülei a saját otthonukban szinte nap mint nap vendégül látták a 20. század több jeles magyar művészét, ő nem csupán a filmvászonról és a színpadról ismerhette többek közt Törőcsik Marit,Fábri Zoltán és Wiedermann Károly filmrendezőket, Krencsey Marianne-t, Soós Imrét, Zenthe Ferencet.

Schandl Teréz legismertebb munkája a Körhinta című film forgatásán készült 1955-ben
Fotó: Schandl Teréz / Filmarchívum

„Sokan jártak hozzánk, sokszor voltak a szüleink, főként édesanyám vendégei. Többükkel nem csupán kollégák, hanem barátok is voltak, így egyfajta személyes kötődés is kialakult közöttük a forgatásokon, vagy akkor, amikor a lakásunkban lévő műteremben megfordultak egy-egy portréfotózás alkalmával” – emlékszik vissza Kozma Gábor. 

A standfotós örökítette meg a filmek legjellemzőbb pillanatait

Schandl Teréz fotográfus 1929. október 3-án született Visegrádon, pályafutása az 1950-es évektől teljesedett ki. Munkái, fotótörténeti szempontból is érdekes és értékes képeivel könyvekben, kiállításokon, képeslapokon és a világhálón is sokszor találkozhattunk már, nevét azonban kevesen ismerik.
Schandl Teréz már húsz évesen a Magyar Filmgyártó Vállalat (MAFILM) filmlaboratóriumában, majd később fotóműtermeiben dolgozott. Az első jelentős megbízását standfotósként 1951-ben készült Gyarmat a föld alatt című filmben kapta.

Ezt követően egymás után jöttek a kor legnagyobb magyar színészeivel, rendezőivel és operatőreivel forgatott filmek.

Az 1951 és 1957 között készült összes magyar film csaknem mindegyikében dolgozott. A stáblisták szerint – a teljesség igénye nélkül - standfotósa volt az Ütközet békében (1951); a Semmelweis (1952); a Vihar (1952); a 2x2 néha 5 (1954); a Simon Menyhért születése (1954); az Én és a nagyapám (1954); a Körhinta (1955); a Keserű igazság (1956); a Tanár úr kérem (1956) és az Ünnepi vacsora (1956) című filmeknek.

„Édesanyám mindig nagy szeretettel mesélt a forgatásokról, a filmes kollégáiról. Emlékeim szerint számára a legmeghatározóbb és talán a legmaradandóbb alkotás a Körhinta volt. A legismertebb és legjobb fotói a standfotós munkái közül ebből a filmből kerültek ki, több jelenetben készült fotója is ikonikussá vált” – mondja Kozma Gábor hozzátéve: „Ahogyan Törőcsik Mari, úgy Soós Imre is a családunk jó barátja volt. Halála megrendítette az egész családot.”

Szociofotók és képeslapok is őrzik a fotós munkáját

Kozma Gábor nemcsak azért tudhatja magát szerencsésnek, mert személyesen is ismerhette a múlt század legjelentősebb színművészeit, filmes szakembereit, hanem azért is, mert édesanyja jóvoltából láthatta azokat a fotókat, melyek a kor hírességeiről készültek, de magántulajdonban maradtak, és soha nem publikálták őket.

Idézőjel ikon

„Nagyon szerettem volna, ha ezeket a képeket én öröklöm meg, de az is jó lett volna, ha csak birtokolhattam volna közülük néhányat.

A hagyaték azonban édesanyám unokahúgát illette meg, aki asszisztensként dolgozott anyám műtermében. Sajnos nem tudom, mi lett vele és a fotókkal. De szerencsére jó néhány kép archívumokba került, többségüket a Magyar Nemzeti Filmarchívum őrzi.”

önarcképe
Fotó: Schandl Teréz

Schandl Teréz munkái közül a legtöbben a Körhinta forgatásán készült képeket ismerik, amikor a két főszereplő, Törőcsik Mari és Soós Imre körbe-körbe röpködnek a hintán a levegőben. De fia visszaemlékezése szerint maradandó élményt nyújtott a fotográfusnak a Simon Menyhért születése című film forgatása is, ami egy nagyon kemény téli időszakban zajlott, és bár a farkasordító hideggel és a hóval meg kellett küzdenie a stábnak, a csodálatos környezet, a természet elvarázsolt mindenkit.

Schandl Teréz standfotósként nem csupán a filmek jellemző, jellegzetes pillanatait örökítette meg. Miután évtizedekkel ezelőtt nem volt arra lehetőség, hogy a filmkockákból kivágott képekkel népszerűsítsék a filmeket, a mozik kirakatában lévő fotókat is a stáb tagjaként számontartott standfotós készítette.
A forgatásokon készült képek mellett Schandl Teréz számos szociofotót is készített. Megörökítette a pillanatot az ipari körülmények között, üzemekben dolgozó munkásokról, az utca emberéről és a piacok nyüzsgéséről is, mindemellett képeslapokon is megörökítették a munkáit.

Idén ünnepelné 90. születésnapját a Körhintával világhírűvé vált színésznő, Törőcsik Mari. Ha érdekel, olvasd el azt az írásunkat is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.