Így házasodtunk a szocializmusban – Galéria

Olvasási idő kb. 2 perc

Lassan már fél évszázada annak, amikor évente egy nagyvárosnyi ember fogadott örök hűséget egymásnak. A hetvenes évek múlásával folyamatosan csökkent ugyanis a házasodási kedv, pedig addig az egy év alatt megkötött házasságok száma nemcsak a szocializmus idején volt kimagasló, hanem Magyarország történetében is ritkaságnak számított.

A hetvenes évek derekától kezdve folyamatosan csökken a házasságkötések száma.

Házasság számokban

Az 1970-től kezdődő tíz év volt az az évtized, amelyről elmondható, hogy azóta sem kötöttek annyi házasságot, mint abban az időszakban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1970-től 1980-ig összesen 1 051 303 volt a házasságkötések száma, ami a nyolcvanas évektől kezdve egyre kevesebb és kevesebb.

A KSH A házasságkötési magatartás változásának demográfiai jellemzői című tanulmánya szerint az 1970-es évek közepén mért több mint 100 ezer házasságkötés demográfiai magyarázatát többek között

Idézőjel ikon

a húsz évvel korábban, a Ratkó-korszak idején született gyerekek házasodási korba lépése jelentette.

Érdekes adat, hogy amíg 2022-ben 63 967 pár mondta ki a boldogító igent, addig a hetvenes évek, házasságkötések szempontjából legjobb évében, 1975-ben 103 775 házasság köttetett. Az 1970–80-as években a menyasszonyok 20–21 évesen álltak anyakönyvvezető elé, a férfiak életkora pedig az első házasságkötésükkor 24 és 25 év közé esett.

Esküvői ruhák a szocializmusban

Ami pedig az esküvői ruhákat illeti, a hetvenes-nyolcvanas években már nagyobb volt a szabadság, így a divat is jobban előtérbe került. A bonyolultabb, csipkésebb, fodrosabb ruhák helyett egyenes vagy enyhén bővülő ruhába bújtak a menyasszonyok a nagy napjukon, sőt, már sokan a fehérhez sem ragaszkodtak, volt, aki már színesebb ruhában mondta ki a boldogító igent.

Mi több, lassacskán elkezdtek hódítani a nadrágkosztümök is.

No persze a fátylat még mindig nem engedték el a hölgyek, de volt olyan is, aki ehelyett inkább kalapot viselt az esküvőjén. A férfiaknak sem kellett már kizárólag sötét öltönyben feszengeni, a házasulandó ifjúk között is egyre többen öltöttek ugyanis világosabb, sőt színesebb árnyalatokat is.

De hogy ne csak beszéljünk róla, hanem mutassuk is meg, készítettünk egy galériát a hetvenes évek esküvőiről. A képre kattintva már lapozhatod is.

Galéria ikon

10

Galéria: Esküvők a hetvenes években
Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Ha szeretnél még hasonló képsorokat nézni a múltból, akkor ajánljuk figyelmedbe a régi idők farsangjairól készített összeállításunkat is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.