6 uralkodói portré, amit nagyon elszúrtak

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Noha rengeteg komoly művészeti értékkel rendelkező uralkodói portré maradt fönn a történelem során királyokról, királynőkről, akad néhány, amely finoman szólva sem aratott igazi sikert.

A festészettel egyidős a portréfestés, és természetesen az uralkodók képmásának megörökítése is. Hiszen szinte a kezdetektől fogva gyakori volt, hogy a gazdagok – így természetesen a királyok és királynők is – segítették a művészeket, amiért cserébe olykor műalkotásokat vártak el. Elég csak a Medicikre gondolni, akiknek támogatása nélkül egészen máshogy alakult volna a reneszánsz művészet és a reneszánsz festők sorsa. Egy uralkodótól megbízást kapni a királyi vagy királynői portré megfestésére komoly elismerésnek számított, ám nem minden esetben hozta meg a várt elismerést. 

III. Károly

Néhány hónappal ezelőtt mutatták be a 2022. szeptember 8-án trónra lépő III. Károly első hivatalos portréját. Jonathan Yeo brit festő alkotása – finoman szólva – nem aratott osztatlan sikert. A Walesi Gárda tradicionális egyenruhájában ábrázolt uralkodót örvénylő piros és bíborrózsaszín kavargás veszi körül. Kritizálói azzal viccelődtek, hogy a király olyan, mintha a pokolban lenne, mások pedig gúnyosan felvetették, hogy vajon elképzelhető-e, hogy

Idézőjel ikon

a rengeteg piros a „brit imperializmus által okozott gyarmati vérontásra utal”.

Jonathan Yeo: His Majesty King Charles III
Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary

A felháborodás, a gúnyolódás és a viccelődés csak akkor csitult, amikor a Tatler magazin egy olyan címlappal jelent meg, amelyen Hannah Uzor zambiai-brit művész Kate Middletont ábrázoló portréja volt látható. Ezután áttértek ennek kritizálására.

VIII. Henrik

Ám nem csak a modern korban születtek megütközést, felháborodást vagy visszatetszést kiváltó uralkodói festmények. A VIII. Henriket ábrázoló alkotások közül a legtöbben Ifj. Hans Holbein művét ismerik. Noha ezen sem mondható kifejezetten jóképűnek az angol király, igazi szívtiprónak tűnik, amennyiben mellé tesszük Cornelis Massys portréját.

Cornelis Massys alkotása VIII. Henrikről
Fotó: wikimedia commons

A flamand festő a halála előtt örökítette meg az uralkodót, és az alkotáson jól tükröződik VIII. Henriken az utolsó éveiben elhatalmasodó rossz természete. Ez persze nem is csoda: még 1536-ban, 45 évesen egy lovagi tornán súlyos lábsérülést szenvedett, ami miatt egyre kevesebbet mozgott. Ez nem volt jó hatással köszvényére, ami szinte állandóan kínozta, ráadásul rettenetesen el is hízott: állítólag 173 centiméteres volt a derékbősége. Élete végén már nem is nagyon tudott segítség nélkül mozogni, így nem csoda, hogy általában meglehetősen rossz volt a hangulata.

I. Erzsébet

Ismeretlen művész portréja I. Erzsébetről

Apjához, VIII. Henrikhez hasonlóan a szűz királynő sem nagyon szerette, ha kedvezőtlen fényben tűnik föl a róla készült portrékon. Az ő esetében is komoly eltérés mutatkozik a legtöbbek által ismert portré, Marcus Gheeraert alkotása („A Ditchley-portré”) és egy ismeretlen szerző műve között. Utóbbin Erzsébetet a művész meglehetősen elgyötörtnek ábrázolja, összeráncolt szemöldökkel és üres szemekkel. Művészettörténészek szerint ez lehetett az első festmény, amelyen az alkotó meg merészelte mutatni a királynő egyre előrehaladottabb korát.

IV. Fülöp

Gaspar de Crayer portréja IV. Fülöpről
Fotó: wikimedia commons

Azt persze nem lehet bizonyosan tudni, hogy III. Károlyt miért ábrázolta a művész piros-pink háttér előtt, ám szakértők szerint meglehetősen bizonyosra vehető, hogy miért használt hasonló színt Gaspar de Crayer flamand festő IV. Fülöp esetében. Ugyanazért, mint ami a díszes lovassági páncél oka: hogy elterelje a figyelmet a spanyol uralkodó nem éppen szemet gyönyörködtető arcvonásairól (aminek állítólag a túlságosan gyakori vérfertőzés lehetett az oka). A festő trükkje mindenesetre működött, hiszen Fülöp egy másolatot is rendelt a portréból.

Viktória királynő

Sir David Wilkie festménye a brit uralkodó első tanácskozásáról
Fotó: wikimedia commons

A brit királynő, akit később a legszigorúbb erkölcsi elvek megtestesítőjének tartottak, már trónra lépését követően azonnal megmutatott valamit későbbi határozottságából és tekintélyéből. Amikor Sir David Wilkie elkészítette első uralkodói portréját, így nyilatkozott róla:

Idézőjel ikon

„az egyik legrosszabb kép, amit valaha láttam, mind művészeti érték, mind valósághűség tekintetében”.

A festményen közvetlenül trónra lépése után ábrázolja a művész, az is a címe, hogy „Viktória királynő első tanácskozása” – ekkor még Alexandrina Viktória néven, ám az első nevet kérésére később elhagyták.

II. Károly király

Luca Giordano portréja II. Károlyról
Fotó: wikimedia commons

A spanyol király portréfestőinek nem lehetett könnyű dolguk. A XVII. században a vérvonal tisztán tartása érdekében ugyanis a spanyol uralkodóházban elképesztő módon elterjedt a vérfertőzés. Kutatások szerint az 1450 és 1661 között tartott frigyek túlnyomó többségében valamilyen mértékű rokoni kapcsolat volt a házasuló felek között – Károly apja például az anyjának nemcsak férje, de nagybátyja is volt egyben. Károly egyébként nemzőképtelensége miatt a Habsburg-ház spanyol ágának utolsó tagja volt.

Viktória királynő, szigorú erkölcsi elvei ellenére, hosszú időn keresztül sokakat felháborító barátságot ápolt. Annyira felháborítót, hogy halála után családja annak minden nyomát eltüntette.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.