Országok és fővárosok: neked meglesz a tíz pont ebben a kvízben?

Olvasási idő kb. 1 perc

Még ha jó földrajzosnak is tartod magad, tartogathat ez a fővárosos kvíz számodra néhány cseles kérdést. Rajta, mutasd meg, mennyire vagy profi!

A jó öreg Budapest–Bukarest-tengelynél kicsit messzebbre kalauzolunk ezzel a kvízzel: most kiderül, tényleg úgy ismered-e a fővárosokat, mint hitted!

Az értékelésért görgess lejjebb!

Indulhat a kvíz 10 kérdéses játék
1. kérdés
Mi Japán fővárosa?
Tokió
Jokohama
Oszaka
2. kérdés
Mi a Monacói Nagyhercegség fővárosa?
Róma
Monaco
Monte-Carlo
3. kérdés
Mi Skócia fővárosa?
Glasgow
London
Edinburgh
4. kérdés
Mi Kanada fővárosa?
Torontó
Ontario
Ottawa
5. kérdés
Mi az Egyesült Államok fővárosa?
Chicago
Washington
New York
6. kérdés
Mi Norvégia fővárosa?
Bergen
Oslo
Stavanger
7. kérdés
Mi Új-Zéland fővárosa?
Hamilton
Auckland
Wellington
8. kérdés
Mi Kína fővárosa?
Peking
Hongkong
Sencsen
9. kérdés
Mi Brazília fővárosa?
Brazíliaváros
São Paulo
Rio de Janeiro
10. kérdés
Mi Ausztrália fővárosa?
Canberra
Sydney
Adelaide
/ találat - ez %
Összes kvíz

Értékelés:

0–3 pont: Hát, hogy is fogalmazzunk, ez kicsit harmatosan ment. Elő azzal az atlasszal!

4–7 pont: Mondtuk, hogy trükkös lesz a kvíz! Azért nem olyan rossz ez a teljesítmény sem.

8–10 pont: Nehezen tudtunk csőbe húzni, gratulálunk!

Ha tetszett ez a kvíz, tudunk ajánlani másikföldrajzi témájú fejtörőt is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?