Ezek a titkos csoportok befolyásolták a világtörténelmet

Olvasási idő kb. 4 perc

A történelem folyamán az emberek mindig is hajlamosak voltak a rejtélyeket, misztikus történéseket keresni, ezért is oly izgalmasak például a titkos társaságok. Ezek a rejtett csoportok ráadásul működésükkel gyakran a történelem alakulását is befolyásolták.

Vajon tényleg titkos társaságok irányították a világ eseményeit a háttérből, vagy ezek csak a képzelet szülte mítoszok?

A titkos társaságok nyomában

Valójában mindig is léteztek titkos társaságok: már az ókori Rómában és Görögországban is találkozhattunk velük – akár a misztériumvallások formájában, amelybe bekerülve a tagoknak szigorú beavatási szertartásokon kellett átesniük és titoktartási esküt kellett tenniük. Ám ezek a csoportok a középkorban valódi politikai hatalomra tettek szert, és kétségkívül felkeltették a vallási és világi vezetők figyelmét is. De miért váltak olyan félelmetessé, hogy üldözték őket, vagy akár saját tagjaik között is kiéleződtek az ellentétek?

A 12. században hozták létre a Templomos Lovagrendet
Fotó: mikkelwilliam / Getty Images Hungary

A hatalom és a vagyon vonzása: a Templomos Lovagrend

Talán az egyik legismertebb titkos társaságnak számít a Templomos Lovagrend, amely a 12. században jött létre.

Idézőjel ikon

Eredetileg az volt a céljuk, hogy megvédjék a keresztény zarándokokat a Szentföldre vezető úton.

Mindazonáltal csakhamar Európa egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb szervezetévé váltak, amelynek titka az volt, hogy nemcsak katonai, de pénzügyi szerepet is betöltöttek:

a középkori Európa egyik legelső bankszerű rendszerét hozták létre.

Azonban gyanút keltettek a társaság titokzatos rítusai és állítólagos ereklyéi, míg végül IV. Fülöp francia király üldözni kezdte őket – aki ráadásul tetemes adósságot halmozott fel a renddel szemben. Végül V. Kelemen pápa 1312-ben hivatalosan feloszlatta a templomosok rendjét, ám a titkos tevékenységeikről és kincseikről szóló legendák máig tovább élnek. Lehetséges, hogy a templomosok olyan titkokat őriztek, amelyek azóta is a mítoszok tárgyai? Vagy mindez pusztán a történelem iránti kíváncsiság és a misztikum eredménye?

Szabadkőművesek: eszmék és titkok találkozása

Egészen a középkori kőműves céhekig nyúlnak vissza a szabadkőműves mozgalom gyökerei, ám valódi formáját csak a 17-18. század fordulóján nyerte el – amikor a felvilágosodás eszméi terjedni kezdtek Európában. A szabadkőművesség alapvetően az emberi szabadságjogok, a testvériség és az egyenlőség eszméit hirdette, bár tevékenységeit titokban tartotta. Éppen ez a rejtély szült gyanút.

A szabadkőművesség tagjai között sok híres történelmi alak is volt: Benjamin Franklin, George Washington, John Hancock és Mozart is.

Egyes feltételezések szerint a társaság nagy hatással volt a különböző forradalmi mozgalmakra, mint például a francia forradalomra és az amerikai függetlenségi háborúra.

Számtalan összeesküvés-elmélet tárgyává váltak a szabadkőművesek a jelképeik, titkos kézfogásaik és rituáléik miatt. De valójában előfordulhatott-e olyan, hogy egy nagy történelmi esemény mögött – mint például a francia forradalom – valóban egy titkos társaság áll és mozgatja a szálakat? Vagy ezek pusztán teóriák a meg nem értett eszmék és az ismeretlentől való félelem miatt?

A szabadkőművesség az emberi szabadságjogok, a testvériség és az egyenlőség eszméit hirdette
Fotó: Frans Sellies / Getty Images Hungary

Az Illuminátus Rend: a világot irányító láthatatlan kéz?

Az Illuminátus Rendet 1776. május 1-jén alapították Bajorországban, és az elsődleges célja az volt, hogy a felvilágosodás eszméit terjessze, továbbá felszámolja a vallási és politikai elnyomást. A rendet hamar betiltották – a katolikus egyház ösztönzésére –, bár a mítoszok szerint valójában sosem szűnt meg.

Természetesen a modern popkultúra gyakran ábrázolja úgy az Illuminátusokat, mint egy titokzatos csoportot, amelynek tagjai a legbefolyásosabb és leggazdagabb emberek – ráadásul a politikától kezdve a gazdaságig mindent irányítanak. 

Vajon miért féltek a titkos társaságoktól?

A titkos társaságokkal szembeni félelem gyökerei gyakran a hatalom átláthatatlanságából erednek: amikor egy szervezet rejtetten működik – ráadásul rituálékat gyakorol, és szigorúan szabályozza a tagok közötti kommunikációt –, az mindig félelemre ad okot. Éppen ezért az emberek könnyen feltételezhetik, hogy e csoportok tagjai valami rosszban sántikálnak.

Idézőjel ikon

A történelemben a titkos társaságok gyakran jelentettek fenyegetést az uralkodó hatalmak részére: a fennálló rend megváltoztatását célozták az eszméik és céljaik.

A valóságban ezek a titkos társaságok milyen mértékben formálták a politikai folyamatokat, és mennyire voltak inkább a társadalom kollektív félelmeinek megtestesítői?

Mi a hagyomány, a mítosz és a valóság ezekből?

A titkos társaságokat a rejtély és a hatalom övezi: legyen szó a Templomos Lovagokról, az Illuminátus Rendről vagy a szabadkőművesekről, mindig is jelen volt az a kettősség, hogy ezek a csoportok egyesek számára a szabadság és a megvilágosodás zászlóvivői voltak, míg mások számára csak a sötét összeesküvés elméletekről és a manipulációkról szóltak.

Tudtad, hogy Ady Endre is szabadkőműves volt? Olvasd el, hogy miért kellett a rendnek a költő!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fajth Evelin
Fajth Evelin
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezen a helyen megbüntetnek, ha előveszed a mobilod

Te kibírnál egy órát úgy, hogy nem csekkolod az Instagramot, nem válaszolsz egy „sürgős” e-mailre, és nem fotózod le a latte artot a csészéd tetején? Bécs legújabb pop-up kávézója, az „Offline Oida” pont erre kényszeríti rá a vendégeit – és meglepő módon az emberek imádják a digitális póráz nélküli szabadságot.

Offline

72 nap alatt utazta körbe a Földet ez az újságíró: egyetlen táskát vitt magával

Nellie Bly amerikai újságírónő a 19. században elhatározta, hogy a valóságban is megdönti Jules Verne kitalált hősének, Phileas Foggnak 80 napos Föld körüli rekordját. Bár szerkesztője lehetetlennek tartotta a küldetést egy egyedülálló nő számára, Bly rácáfolt a korabeli sztereotípiákra, és egyetlen apró kézipoggyásszal vágott neki a történelmi útnak.