Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Viharos időkben kellett helytállnia Esterházy V. Pálnak, az utolsó magyar hercegnek. A címe és származása miatt a nácik és a kommunisták is üldözték. Érdekelték a tudományok és a művészetek, életében az egyik legnagyobb mecénás volt, sokakat támogatott.
Így született az utolsó hercege Magyarországnak
Esterházy V. Pál herceg 1901. március 23-án látta meg a napvilágot a kismartoni kastélyban, Cziráky Margit és IV. Esterházy Miklós elsőszülött fiúgyermekeként. Német, angol, francia, olasz, finn és orosz nyelven is tanult. Először Bécsben járt egyetemre, majd jogi doktorátust szerzett az ELTE-n, amit akkor még királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetemnek neveztek. A tudást, a teljesítményt és a tehetséget mindennél többre becsülte.
19 évesen már családfő lett az utolsó herceg
Kilencéves volt, amikor elveszítette édesanyját, Cziráky Margitot, majd váratlanul, már 19 éves korában át kellett vennie az Esterházy-család hercegi ágán a családfő szerepét, mivel az édesapja, IV. Esterházy Miklós herceg fiatalon meghalt. Az övé lett a hitbizományosi rendelkezés joga az Esterházy-vagyon felett, egy ideig gyámság alatt, majd maga irányította a 200 ezer holdas birtokot.
Trianon után a birtoka két részre szakadt, a Tanácsköztársaság ideje alatt a felbecsülhetetlen értékű ún. Fraknói Kincstár egy részét a kommunista karhatalom szocializálta, és Budapestre szállította. Fraknó vára volt a család kincstára, levéltára és a hercegi csapatok fegyverarzenálja. Egyes források szerint a lefoglalt kincsek száma 6-7 ezerre tehető, többek között porcelán, bútor, ötvösművek, ékszer, fegyver, gobelin és csipke, szőnyeg is akadt köztük. A műtárgyakat 300 évig gyűjtötte a család, amely mindössze három nap alatt elveszett.
A hercegben ellenséget láttak a nácik és a kommunisták is
Bár Európa egyik leggazdagabb emberének számított, születése jogán a Felsőházba is beülhetett volna, lemondott erről a lehetőségről, soha semmilyen politikai posztot nem vállalt. A II. világháború idején a nácik ellenséget láttak az utolsó magyar hercegben, el akarták tulajdonítani a vagyonát. Ekkoriban nem látogatta meg az ausztriai birtokait, így a szülővárosát sem.
A nyilasok hatalomátvételekor Esterházy V. Pál kapcsolatban állt egy csoporttal, akikkel aktívan fellépett a zsidók deportálása és kiirtása ellen. 1944-1945-ben a budai rezidenciája volt a zsidók megmentésének központja, befogadta a svéd és svájci nagykövetséget, akik rengeteg zsidónak segítettek elmenekülni, illetve támogatta az Irgalmas Nővéreket.
1946-ban feleségül vette Ottrubay Melinda balerinát. Bár ekkoriban elhagyhatta volna az országot, végül a maradás mellett döntött. Azonban a Mindszenty bíboros ellen indított koncepciós perben hozott ítélet, valamint az államosítások miatt elveszítette a magyarországi birtokait. A perben 15 év fegyházbüntetésre és a teljes magánvagyonának elkobzására ítélték. 1956-ban szabadult, feleségével együtt elhagyta Magyarországot, és rövid időn belül Zürichben telepedett le. Végül Svájcból irányította a szovjet hadsereg által tönkretett ausztriai birtokainak rendbetételét, ezt az 1989. május 25-én bekövetkezett haláláig folytatta. Később újratárgyalták a Mindszenty-pert, ekkor felmentették, de hivatalos rehabilitációt a magyar államtól soha nem kapott.
Feleségét hosszasan készítette fel a halála utáni időkre
Ottrubay Melinda még akkor ismerkedett meg Esterházy V. Pál herceggel, amikor gazdag volt és tekintélyes, az 1930-as években, azonban akkor ment hozzá, amikor már látszott, hogy a származása és a címe komoly gondokat fog nekik okozni. Az esküvőjük 1946-ban volt, amikor a herceg ausztriai birtokai szovjet felügyelet alá kerültek.
1956 után Esterházy V. Pál visszakapta a korábban említett ausztriai birtokait, amiből együtt alakítottak ki egy modern gazdasági birodalmat, ebbe tartoznak kastélyok, erdők, földek, borászat, biogazdaság, hotelek, sőt, még egy kőfejtő is. A gyűjtemény jogi egységének fenntartásáért az utolsó hitbizományi birtokos még a XX. század zavaros évtizedei alatt is mindent megtett. Rangja szerint herceg volt, de emellett teljes meggyőződéssel vallotta a polgári értékeket, és bízott a jogintézményekben.
A herceg évekig készítette fel a feleségét arra, hogy a halála után átvegye a feladatait. Az utolsó hitbizományi birtokos egyedüli és általános örököse Esterházy Melinda viselte a ráhagyott vagyon gondját, amikor a Fraknói Várat és a hitbizományi alapító által hozzárendelt vagyontárgyakat három megszüntethetetlen magánalapítványba helyezte el, vagyis gondoskodott ezen vagyontömeg egységének és sérthetetlenségének fennmaradásáról. Mindezt 2002 óta az Esterházy Vállalat (Esterházy Betriebe GmbH) irányítja, amely 2023-ban részvénytársasággá (AG) alakult és már 650 embert foglalkoztat, köztük magyarokat is.
A hercegi vagyon körül még sok a vita
Az Alapítvány éveken át folytatott tárgyalásokat a magyar állami szervekkel a műkincsek jogi helyzetének rendezése érdekében, amelynek során rögzítette, hogy nem kívánja elvinni Magyarországról a műtárgyakat, de – hivatkozva tulajdonjogára, valamint az 1923-as letéti szerződésre és a magyar állami garanciára – ragaszkodik ahhoz, hogy az állam a műkincseket rangjukhoz méltó, szakszerű módon kezelje. A tárgyalások azonban nem értek el eredményt, sőt, 2016-tól kezdve – a muzeológus szakma széles körű tiltakozása ellenére – az IMM gyűjteményéből számos fraknói műtárgyat kivontak, és Fertődre, vagy egyéb helyszínekre szállítottak.
Ezért 2016-ban a Magánalapítvány pert indított a Magyarországon fellelhető, a Tanácsköztársaság idején ellopott műkincsek tulajdonjogi kérdését illetően. A céljuk nem az, hogy elszállítsák az országból ezeket, csak a tulajdonjogok tisztázása, valamint szeretnék azokat látogathatóvá és kutathatóvá tenni. Az egykor Magyarországhoz tartozó történelmi műemlékek, mint az Esterházy-kastély Kismartonban, Fraknó Vára, a Lackenbachi-kastély (Lakompak) és a Szentmargitbányai Kőfejtő, számos kiállításnak adnak otthont, és több százezer látogatót vonzanak.
Talán már hallottál arról, hogyha valakinek „y”-ra végződik a családneve, akkor nemesi származású, az alábbi cikkünkben utánajártunk ennek a vélekedésnek.
Borítókép: * Esterhazy Privatstiftung
